Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről, valamint a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GEBERLE ERZSÉBET, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
639 87. § (2) bekezdése alapján az első helyen kijelölt biz ottságként a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságot említi meg. Ez a bizottság a beszámoló tudomásulvételét és a határozati javaslat elfogadását javasolja az Országgyűlésnek. Én mégsem gondolom azt, hogy pusztán ezekkel a számokkal, ezekkel a fiskális adatokkal lehetne jellemezni a Szülőföld Alap tevékenységét, amit az államtitkár úr az expozéjában előadott, illetve egyes bizottsági előadóktól hallottunk. Én abból a szempontból közelíteném meg e törvény, illetve a beszámoló vitáját, hogy egy k icsit tekintsünk vissza, vessünk számot azzal, hogy vajon betöltöttee a funkcióját ez a törvényjavaslat, az a törvény, amelyet az Országgyűlés 2005ben megszavazott, sikerülte megvalósítani azokat a célokat, amelyeket kitűzött. A törvény preambuluma szer int szeretném idézni, hogy az Országgyűlés a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, a magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljá ból és a Magyar Köztársaság alkotmányának 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítése céljából alkotja meg a Szülőföld Alapról szóló törvényt. Azt gondolom, fontos kiemelnünk, hogy a határon túli magya r szervezetek egyetértésével született meg a jogszabály, noha fájdalmas visszaidézni azokat a körülményeket, amelyek ennek a jogszabálynak a vitáját övezték. Fontos kiemelnem még, hogy a döntési folyamatban, mind a pályázati kiírásokban, mind pedig a pénze k odaítélésében a határon túli magyar szervezetek képviselői részt vehetnek. Tehát ez egy transzparens, és átlátható működést tesz lehetővé. Olyan valódi támogatásokra nyílt véleményem szerint lehetőség ezzel a határon túli magyarság számára, amely a szülő földön való boldogulást, az anyagi és szellemi gyarapodást, az anyanyelv és a kultúra megőrzését, az anyaországgal való kapcsolatok ápolását segítette. Számvetést említettem az előbb, hiszen azt gondolom, hogy ez a törvény, illetve a Szülőföld Alap az elmú lt két évben a határon túli magyarság támogatásának a legfontosabb forrása lett. A törvény megszületése előtt sokfajta támogatási módszerről beszélhettünk, amelyeket nagyon sok kritika ért, hol jogosan, hol jogtalanul. Én mégis egy pozitív példát szeretnék kiemelni. Például említeném a Kovács Kálmán liberális informatikai miniszter által indított programot, amellyel Erdélyben a minisztérium támogatásával számos olyan internetelérési pontot hoztak létre, amely bekapcsolta ezeket a kisebb településeket. Mi jo bb támogatás lehetne, mint hogy egy ilyen, közvetlenül az emberekhez, közvetlenül az erdélyi magyarokhoz eljutott támogatással segítsük őket abban, hogy a világhálót el tudják érni. Visszatérve a törvényre, koncentráltan, pályázatok útján, és ahogy már eml ítettem, mindenki számára átláthatóan és ellenőrizhető módon nyújtott támogatást a határon túli magyarság részére. Sikerként szeretném megemlíteni, hogy magánszemélyek, szervezetek, oktatási intézmények, különböző civil szervezetek, kutatóintézetek és önko rmányzatok is nyújthatnak be pályázatot az alapra. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát ez olyan széles merítési alap, azt gondolom, amely mindenképpen pozitívuma a törvénynek. Szintén pozitívumként szeretném itt me gemlíteni, amit Németh Zsolt képviselőtársam kudarcnak ítélt, hogy az 1 százalékos adófelajánlással, személyi jövedelemadó felajánlásával a magyar állampolgárok is kifejezhették szolidaritásukat. Az valóban kérdés, és ebben egyetértek önnel, hogy vajon ez a támogatás, ez az 1 százalékos felajánlás az utóbbi időben miért csökkent, és miért mutat egyre csökkenő tendenciát. Azt gondolom, ez közös felelősségünk, hogy abban az időszakban, amikor az 1 százalékos adók felajánlásának a lehetősége megnyílik az állam polgárok előtt, akkor kampányoljunk ezért közösen, hiszen oly sok mindenki meg tudja tenni azt, hogy civil szervezeteket támogat, és megpróbálja az emberek figyelmét felhívni, hogy hova lehet befizetni ezt a pénzt. Azt gondolom, hogy ezt közösen megtehetné nk. Még egyszer azt mondom, nem szeretném felidézni a törvény tárgyalásának a körülményeit, hiszen fájdalmas sebeket szakítanánk fel. Én magam nem voltam még tagja akkor az
