Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
606 tudják megteremteni. Kevésbé fogja érdekelni őket a magántulajdonú regionális vízművek kérdése. Egy hihetetlen kaotikus állapot fog kialakulni. Aki ma polgármester, ezekkel nagyon tisztában van, hiszen éveken keresztül óriási egyezkedés és egyeztetés volt a két tulajdonosi viszony között, az állami tulajdon és az önkormányzati tulajdon között. Még egyszer kihangsúlyozom, képviselőtársam, lett volna idő, ha önök vették volna a fáradságot, és odafig yeltek volna arra, amit mi az általános vitában a privatizációs törvénynél elmondtunk. Nem volt rá affinitás, nem figyeltek oda rá. Mondom még egyszer, ezt a törvényt támogatjuk, de ahogy ön is mondta, és talán Podolák úron és államtitkár úron is múlik, eg y kicsikét toljuk ki ennek a döntésnek a végleges szavazását. Gondoljuk át még egyszer, miről szól a történés! ELNÖK (dr. Áder János) : Podolák György képviselő úr jelentkezett hozzászólásra, gondolom, először elmondja az ötpercest, aztán majd legfeljebb fo lytatja. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Nehéz volt megállni, hogy kétpercessel ne éljek. Nem fogom a vitát lefolytatni Szanyi képviselőtársammal, azon speciális okból sem, hiszen úgy emlékszem, hogy ma a részletes vitának van itt a helye, és az általános vitát már az előző parlamenti ülésen lefolytattuk, ahol ezeket az elméleti szakmai megközelítéseket mindenki elmondhatta, és ebben úgy látszik, létrejött az a sajátos helyzet, hogy a parlament öt pártja ezzel a kérdéssel tipikusan egyetért. Rendkívül nagyra értékel em azt a felvetést, amely Ékes képviselő és a Fidesz részéről elhangzott, mert úgy ítélem meg én is, hogy nagyon nagy szükség lenne arra, hogy a vízbázist valamilyen módon mint nemzeti stratégiai, gazdasági, és sorolhatnám, politikai és egyéb kategóriákba… - találjuk meg a módját, hogy ebbe a törvénybe hozzuk be. (22.30) Abban maradtunk a gazdasági bizottsági ülésen, és felkértük az IRMet, hogy szíveskedjenek szerdára kimunkálni annak a feltételeit, körvonalazni ezt a betétet, hogy be tudjuk a törvénybe te nni, hiszen ezt fontosnak tartjuk. Tudjuk, hogy komoly szakmai kihívás ennek a megfogalmazása, hiszen az EUtörvények azt írják elő, hogy a tőke és a vállalkozások szabad áramlását biztosítani kell. Egyetlenegy esetben adnak felmentést: amikor energetikai cégekről van szó. Szívesen betettük volna ezeket, de nem akarjuk azt kiváltani, hogy esetleg éppen ezért a bíróság elmarasztalja Magyarországot. Egyre biztos garanciáink vannak, ez pedig az energetikai cégek. Ebben egyetértés van. Szeretném hangsúlyozni, h ogy a mi részünkről nem változott az értékítélet. Hasonlóképpen rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az energetikai cégekben lehetőleg Magyarországon működő, magyar központú vállalatok jöjjenek létre, és olyan igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok legyene k benne, akiket az aranyrészvény után odadelegálunk, és bírják a bizalmát az Energia Hivatalnak, és bírják a bizalmát ezeknek a szolgáltató vállalatoknak. Ennek a törvénynek ez a lényege, függetlenül attól, hogy lex MOLnak vagy bárminek hívják, és a jövőb en ezt föl kell tudnunk építeni. Visszatérek a napirendhez. Észrevételem lenne a 6., 10. és 7. ponttal kapcsolatosan, ami előterjesztésre került. Nem tudjuk elfogadni azt az észrevételt, amit a kormányzat a 6. és 10. pontnál adott, é s elfogadta az alkotmányügyi bizottság javaslatát. Úgy ítéljük meg, hogy a cégtörvényt érintő módosítás nem járul hozzá az üzleti kapcsolatok átláthatóságának számottevő javulásához. Testidegen ebben a törvényben ez a szakasz, amely arról szól, hogy egy cé gen keresztül kell és lehet eljutni az összes információhoz, tehát a cégre vonatkozó összes információhoz hozzá lehet jutni, hogy ki a felügyelőbizottsági tag, ki az igazgatósági tag és a többi, és a többi. Ez kétségeket jelent az adatvédelmi biztos irányá ból is, hiszen az a módosító javaslat, amit a kormány javaslatára az alkotmányügyi bizottság elfogadott, nem ad garanciát arra,
