Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
596 önmagában nem sértés. A zsidózás a zsidóságra nézve sértés, tudniillik a zsidósághoz tart ozást mint lealacsonyító, mint becsületsértő kifejezést használják. Én azt is szoktam mondani, hogy valakit nem lezsidózni szoktak, hanem felzsidózni, de ez csak egy zárójeles megjegyzés. Azt gondolom tehát, Szanyi Tibornak messzemenően igaza van, amikor a zt mondja, hogy ez társadalmi probléma, csak éppen a sértés nem azon esett meg, akit zsidónak minősítettek, hanem a zsidóságon azáltal, hogy a zsidósághoz tartozást mint egy lealacsonyító státust jelölték meg. Néhány itt elhangzott ellenérvvel kapcsolatban szeretném a véleményemet kifejteni. Mindenekelőtt azt kell mondjam, hogy az ellenzéki képviselőtársaim által felsorolt néhány ellenvetést a magam részéről abszolút megfontolandónak tartok, és ha erre nézve módosító indítványok lesznek, akkor azokon érdeme s elgondolkozni. Magam is azt hiszem, hogy problematikus ebbe az egész tényállásba a világnézetet beemelni. Nem feltétlenül jó az, ha valaki a nácikat aljas tömeggyilkosoknak nevezi, akkor más valaki elmehessen a bíróságra, mondván, kérem, én náci vagyok, és engem lealjastömeggyilkosoztak. Valóban vannak ennek problematikus elemei. A magam részéről például egy ilyen módosító indítvány támogatását megfontolandónak tartanám. Hasonlóképpen problematikusnak tartanám - nem technikai, hanem inkább jogfilozófiai s zempontból , hogy a jogvédő szervezetek indíthassanak keresetet, tudniillik abban az esetben, ha egy jogvédő szervezet fordul a bírósághoz, akkor nincs sértettje az ügynek. Abban megállapodtunk már az imént - legalábbis azt hiszem, hogy megállapodunk , h ogy ez a módosítás nem a közösséget kívánja személyiségi jogokkal felruházni, és a közösség személyiségi jogainak megsértését peresíthetővé tenni, hanem a közösséghez tartozás okán elszenvedett személyi sérelmet kívánja peresíthetővé tenni. Ha így van, akk or abban az esetben, ha nincs személyes keresetet benyújtó, egy jogvédő szervezet nem nyújthat be ilyen keresetet, mert hiszen nincs sértett, a közösség mint olyan nem lehet sértett, egyéni sértettet meg nem tudnak felmutatni. Én ezt a problémát is megfont olandónak találom. Teljesen természetesnek tartom, hogy az emberi méltóság megsértése szerepeljen a tényállásban. Most nincs itt előttem a papír, nem tudom elolvasni, ha nem szerepel benne, akkor természetesen bele kell emelni. Ami a további aggályokat ill eti: azt gondolom, hogy a kisebbséghez tartozás bizonyítása nem merül fel ebben a kérdésben. Itt nem az a kérdés, hogy az illető tartozike az illető kisebbséghez, hanem az, hogyha valaki az illető kisebbséghez tartozik, akkor joggal tartjae magára nézve sérelmesnek ezt a kijelentést. Az identitás szabad megvallása olyan alapvető jog, amit nem kellene megkérdőjeleznünk. Nem az a kérdés, hogy az illető, aki peresíteni akarja a sértést, a mózesi törvények szerint zsidónak minősüle, valamelyik cigány törzs v agy család magáénak valljae, hogy valóban homoszexuálise és így tovább - az összes kisebbséget most nem kívánnám felsorolni, amelyhez tartozást sértésként szoktak a magyar köznyelvben alkalmazni , tehát nem az a kérdés, hogy rá nézve teljesülneke ezek a kritériumok, hanem az, hogy amennyiben ez teljesül, akkor őrá nézve sérelmeseke ezek a kijelentések. Azt gondolom, hogy ez a kérdés, ezt pedig minden további nélkül lehet a bíróság előtt bizonyítani. Azt mondta Répássy képviselő úr, hogy nem fog megszűn ni ettől a zsidózás és cigányozás. Ahogy Bárándy Gergely említette - s ebben tökéletesen igaza van , a lopás sem szűnik meg attól, hogy a Btk.ba ütközik. De azért nem biztos, hogy teljesen igaza van. A polgári perben kiszabható marasztaló ítélet, amely a dott esetben jelentős pénzbüntetést vagy jelentős pénzbírságot eredményezhet, visszatarthat, vagy ha nem tart vissza, akkor tönkretehet egy olyan újságot, amelyik következetesen alkalmaz rasszista, becsmérlő kifejezéseket, közöl rasszista, becsmérlő cikkek et. Ha ez peresíthető, ha egy lapot arra lehet kötelezni, hogy 10 millió forintot fizessen ki valakinek azért, mert ilyen formában sérelmet okozott neki, akkor lehet, hogy a következő ilyen cikk közlése előtt elgondolkozik a szerkesztő, hogy valóban célsze rűe azt a cikket közölni. Szavakkal nem lehet embert ölni, mondta Répássy képviselő úr, és ebben is igaza van, de ebben is csak félig. Embert ölni tényleg nem lehet szavakkal, de ember halálát okozni szavakkal bizony
