Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
588 Ha az egy héttel ezelőtti Kossuth térre való kimenetelt összehasonlítjuk a mostani Kossuth térre való kimenetellel , akkor ég és föld a kettő. Az, hogy milyen reakció keletkezik bizonyos szűk, elítélendő csoportokban, az igenis nagymértékben függ attól, hogy az adott véleményformáló politikai, illetve közéleti erők mennyire erősítik föl ezeket a dolgokat. Erre gondolta m akkor, amikor annak a véleményemnek adtam hangot, hogy időnként úgy tűnik, hogy a ló túlsó oldalára esnek át bizonyos politikai erők, és ezt tartom változatlanul, hogy ez érdekes módon mindig balról jön. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Frankné dr. Kovács Szilvia képviselő asszony. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egykét dologra szeretnék nagyon röviden reflektálni. Az egyik, hogy Répássy k épviselőtársam említette, hogy mi nem vagyunk elégedettek a bírói gyakorlattal. Azt gondolom, hogy a bizottsági véleményből, de a Bárándy képviselőtársam által elmondottakból is egyértelműen kiderült, hogy nem mi nem vagyunk elégedettek a bírói gyakorlatta l, hanem a jogalkalmazói hierarchia csúcsán álló Legfelsőbb Bíróság elnöke sincs megelégedve a bírói gyakorlattal. Pontosan az ő véleménye szerint a hatályos polgári törvénykönyv nem biztosítja azt a védelmet, amelyet a bírói gyakorlat maga is ésszerűnek é s indokoltnak tart. Úgy gondolom, hogy törvényalkotói minőségünkben tiszteletben kell tartani és meg kell fogadni a jogalkalmazók ilyen irányú jelzéseit, hiszen igenis a jelenlegi életviszonyok aktualizálják ennek a kérdéskörnek a módosított szabályozását. A fogalomértelmezés kapcsán pedig csak annyit mondanék, hogy úgy gondolom, hogy a bírói gyakorlat már eddig is értelmezte és alkalmazta azokat a fogalmakat megfelelő módon, amelyekre Salamon képviselőtársam hivatkozott. Egyébként a sértő megnyilvánulás va gy a sértő magatartás csaknem ugyanilyen formában megtalálható a jelenleg hatályos törvényszövegben is, hiszen ott is az emberi méltóság, a becsület és sorolhatnám, hogy milyen jogviszonyok és milyen jellemzők megsértése meríti ki a törvényi tényállást. Az t gondolom, hogy ilyen irányban nem szükséges az újabb értelmezés. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Szabó Zoltán képviselő úr következik kétperces hozzászólásra. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tiszte lt Ház! Én ébren vagyok, és figyelemmel kísértem Csáky képviselő úr hozzászólását. Nem is vitatom, nincs is vita közöttünk a tekintetben, hogy az ilyen jelenséget egy egészséges társadalom kiveti magából. Én azonban azt gondolom, hogy egy egészséges társad alom azt is kiveti magából, hogyha valaki, akinek a villamos fékezése okán másvalaki a lábára lép, az a neki akaratlanul fájdalmat okozót nyolc percen keresztül válogatott trágár hangnemben szidalmazza, ecseteli jellemét, szokásait, továbbá a felmenőinek e rkölcsét és szexuális magatartását. Azt gondolom, hogy az ilyet az egészséges társadalom kiveti ugyan magából, ettől függetlenül józan embernek nem jutna eszébe, hogy törölje a polgári törvénykönyvből azt a lehetőséget, hogy aki ilyet elkövet, azon polgári peres úton elégtételt vegyek. Nem ugyanarról szól a két dolog! Ellenkezőleg! Azt gondolom, hogy az a polgári méltóságot sugalló magatartás, hogy ha engem megsértenek, én a bíróság előtt keresem az igazamat, és nem, mondjuk, az ököljog segítségével, ez a m agatartás önmagában hozzájárulhat ahhoz, hiszen a bíróság még mindig egy meglehetősen magas presztízsű társadalmi intézmény. Ha tehát a bíróság mondja ki azt, hogy adott esetben az emberi méltóság súlyos sérelme történt, és ezért elégtételt ítél meg a felp eresnek, ebben az esetben ez a bírói ítélet
