Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
581 az egyik például pert indít, a másik pedig kifejezetten tiltakozik az ellen, hogy pert indítsanak? Vagy mi van akkor, ha az egyik ember pert indít, teh át az egyik kisebbséghez tartozó pert indít, az ő ügyét már jogerősen esetleg el is bírálják, majd ezt követően elévülési időn belül egy másik is úgy érzi, hogy akkor ő is pert indít, hiszen az előző, mondjuk, kártérítést kapott. Tehát amit ön mondott, kér em, azt fogadják el, hogy ez mindenképpen problémát okozna a gyakorlatban. Abban lehet különbség közöttünk, hogy ez most alkotmányos aggálye, vagy sem, de azért végiggondolandó, hogy ilyen joggyakorlat hogyan alakulhatna ki Magyarországon. Köszönöm szépen . (Dr. Salamon László tapsol.) ELNÖK (dr. Áder János) : Salamon László képviselő úr következik; őt majd Bárándy Gergely követi. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A célt illetően egyetértü nk, a megválasztott eszköz azonban hibás, rossz, sőt megkockáztatom, ebben a formájában bizonyosan fölösleges. Egy mondatban így foglalhatom össze a törvényjavaslatról a Kereszténydemokrata Néppárt véleményét. Mi is a törvényjavaslat célja? Az emberi méltó ság védelme, küzdelem azok ellen a durva, alpári megnyilatkozások ellen, amelyek az emberi élethez való jog ikerjogaként kezelt alapvető jogot, az emberi méltósághoz való jogot sértik. A kormány az emberi méltóság védelmét ebben az előterjesztésben a szemé lyhez fűződő jogok szabályozásának módosításával kívánja biztosítani a polgári törvénykönyv, azaz a Ptk. idevonatkozó rendelkezéseinek kiegészítésével. Tisztelt Képviselőtársaim! A Ptk. jelenleg is védelemben részesíti az emberi méltósághoz való alapvető j ogot. 76. §ában kifejezetten kimondja, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti többek között az emberi méltóság megsértése is. A kormány úgy ítéli meg, hogy ez kevés, és hogy a szakaszhoz egy értelmező természetű rendelkezést is szükséges fűzni. E zt kívánja megvalósítani az előttünk fekvő törvényjavaslat. Képviselőcsoportunknak az az álláspontja, hogy a Ptk. jelenlegi szabályozása is egyértelmű. A törvénykönyv világos jogi fogalmakat használ, melyeket a bíróságok képesek megfelelően értelmezni. Ezt meg is teszik, amire maga a törvényjavaslat indokolása tartalmaz példát, amikor a Legfelsőbb Bíróság egyik elvi határozatáról említést tesz. Ugyanakkor a kormány mostani javaslata, a törvénybe iktatni kért értelmező szabály nem segíti, hanem rontja és gát olja a megfelelő értelmezés lehetőségét, miközben a javasolt megoldással kapcsolatban komoly alkotmányossági aggályok vethetők fel. Elsőként azt a problémát említem, hogy a törvényjavaslatban szereplő “sértő megnyilvánulás” kifejezés sokkal tágabb tartalma t fog át, mint az emberi méltóságot sértő megnyilvánulás fogalma. Nem minden tekinthető sértőnek, vagy az érintett által ilyennek tekintett megnyilvánulás sérti egyszersmind az emberi méltóságot is. Amit most állítok, az a törvényjavaslat indokolásából is világosan kitűnik, hiszen az indokolás maga tartalmazza azt - idézem : “léteznek olyan életbeli esetek, amikor egy közösséget érő sértő megnyilvánulások a közösség tagjainak emberi méltóságát, általános személyiségi jogait sértik”. Vagyis a sértő megnyilv ánulások az indokolás szerint sem jelentik feltétlenül az emberi méltóság sérelmét. Engedjék meg, hogy ennek alátámasztására a törvényjavaslat szövegéhez kapcsolódóan példákat is említsek. A javaslat utal például a világnézeti meggyőződéssel kapcsolatos sé rtő megnyilvánulásra. A világnézeti viták keretében gyakran találkozunk olyan véleménnyel, amelyet az eltérő világnézeti alapon állók bántónak és sértőnek tekintenek. Az elkötelezett hívők körében például általánosan elterjedt az a felfogás, hogy az Isten nélküli élet, Isten elutasítása minden bűnnek és végső fokon minden rossznak az alapja. Lehetséges, hogy ez a vélemény az ateisták érzékenységét bántja. Fordított példát is mondhatok. Azok az érvelések, amelyek vallásos meggyőződések igazságtartalmát kérdő jelezik meg, vagy nincsenek e meggyőződésekre kellő mértékben tekintettel,
