Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - Dr. Lukács Tamás (KDNP) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Tőkésített dübörgés, avagy miért rossz tulajdonos az állam!” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
54 A nyilvános cégadatok szerint a Meditcom Orvosi Informatika i és Kommunikációs Szolgáltató Kft.nek ön többségi tulajdonosa volt, és ebben a kft.ben 2004. február 13án törzstőkeemelést hajtottak végre. Így vált 2004. június 16án az Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Részvénytársaság a kft. tagjává, vagyis tö rzstőkét vásárolt, ami állami befektetést jelent, hiszen a társaság tulajdonosa a Regionális Fejlesztési Holding. Ezáltal az ön társasága 170 millió forint állami támogatáshoz jutott. A tőkeemelés alapját 2 darab szoftver mint szellemi apport képezte, és e zen szoftverek értékelése úgy történt meg 250 millió forint értékben, hogy az értékelést a felügyelőbizottság egyik tagja tette meg. A szoftver tárgya 8 járóbetegellátási központ fejlesztése. A cégbíróságon található mérlegadatok szerint a társaság eredmé nye 2004ben 5 millió forint, 2005ben 4 millió forint volt. Furcsa - kevésbé furcsa - módon ebben az időszakban egy MSZPs országgyűlési képviselő neve is felbukkan a cégben, és nyilván az állam mint jó befektetést, ezt a céget választotta ki, és ilyen ér tékben elfogadta a szellemi terméket. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy amikor miniszter lett, tulajdonrészét értékesítette. Az egész történetből számomra az derül ki, hogy ön a gyakorlatban kívánta igazolni, hogy az állam rossz tulajdonos, az egészségügyi vonatkozású szellemi termék viszont nem szolgálta a versenyhelyzet kialakítását az amúgy a tönk szélén álló egészségügyben. Furcsa, hogy amikor dübörög a gazdaság, akkor az ön cége ilyen tőkeinjekció után éppen vegetál. Tisztelt Miniszter Úr! Ezek után kérdésem: akkor is rossz tulajdonosnak tartotta az államot, amikor a Meditcom Kft. részére szellemi termék apportja címén ilyen mértékű tőkefeltöltést biztosított? Az ön minisztersége alatt - amikor még dübörgött a gazdaság - történteke hasonló tőkeemelések? Ebből a tőkeemelés utáni állapotból származotte bármilyen haszna az egészségügyi járóbetegellátásnak? A kérdéseim nem arra irányulnak, hogy a cégadatok által alátámasztott tények jogszerűeke, hanem hogy erkölcsösnek minősítie. Csak egyet kérek, azt ne válaszolja: ami az hogy, nagyon is! Válaszát nemcsak én várom, hanem az ország közvéleménye is. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Garamhegyi Ábel államtitkár úrnak. Államtitkár urat illeti a szó. DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Rendkívül sajnálatosnak tartom, képviselő úr, hogy a kérdése nem arra irányul, hogy a tények j ogszerűeke, hanem arra, hogy erkölcsöseke. Ha véletlenül ugyanis erkölcsösek lennének, akkor minden bizonnyal találna valami más kifogást is ebben az ügyben. Szeretném viszont felhívni a figyelmét egy apróságra. Az állami befektetés és az állami támogatá s az ön kérdésében rendszeresen összemosódik. A befektetésben a befektető hasznot vár el, a tőke a befektető birtokában marad, és mint tulajdonrészt, bármikor értékesítheti. A támogatás nem profitorientációval történik, és végleges átadást jelent. Ennek a két dolognak az összemosása számomra erkölcsi kérdés, ha tévedés, akkor ezúton követem meg a képviselő urat. A nevezett kft.ben nem a teljesség, hanem számomra a tisztesség igényével meg kell jegyezni, hogy Kóka János a tulajdonrészét értékesítette, a tul ajdonrész értékesítése után semmiféle működési hatása nincs a cégre, tehát ilyen szempontból nem tudja azt megítélni és befolyásolni, hogy a társaság milyen gazdasági tevékenységet folytat. A kérdésében megfogalmazta, hogy ebben az időszakban a GKM más por tfóliójába tartozó cégekben is történte tulajdonosi beavatkozás, tőkeemelés. Erre azt tudom mondani, hogy 100 százalékban állami tulajdonú cégeknél vagy az állami és a magántulajdonos közös cégeiben is került sor tőkeemelésre, 100 százalékos állami tulajd onú cégeknél értelemszerűen az állam, míg a közös tulajdonoknál az állami és magántulajdonos közös tulajdoni hányaduk arányának megfelelő mértékű
