Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BORSOS JÓZSEF (Fidesz):
474 Mari nén inek, hogy maga itt a pazarlás. Tehát nem lehet ilyen megközelítéssel hozzáállni ehhez a kérdéshez. Abban az egy kijelentésben egyetértek, hogy igazságtalan a rendszer, méghozzá abban igazságtalan a rendszer, hogy az ilyen intézményekben és általában a szo ciális szférában dolgozó munkatársak bizonybizony szégyenteljesen alacsonyan vannak fizetve. Ebben egyetértek. Tehát igazságtalan a rendszer ebben a tekintetben. Hogy milyen más következetlenség található még a jogszabályban, konkrétumokat mondanék a jogs zabályból, ha megengedik, ezzel foglalkoznék. Azt mondja a tervezet, hogy ezek után aki gyermekgondozási segélyben, gyesben vagy gyedben részesül, nála nem lehet megállapítani ezek után majd a rendszeres szociális segélyt. Hát, könyörgök, nem pont akkor a legszegényebb valaki, ha ez az örömteli esemény következik be, és a munkahelyről ezután gyermektámogatásban részesül, lecsökken a jövedelme? (16.40) Hát akkor miért pont őt nem segítjük? Mi indoka van annak, hogy ilyenkor elvegyük, azonkívül, hogy valami j ogszabályi összeférhetetlenségre hivatkozunk? Ha valaki, akkor az legyen a legszegényebb, aki szegény? Tehát ennek sok értelme nincs ebben a tekintetben, pont akkor, amikor egyébként a gyermekvállalást kellene támogatni. De következetlen a rendszer annyiba n, hogy olyan esetekben, amikor a szolgáltatást kell szűkíteni, előszeretettel előveszi a család jövedelmét, hogy milyen a család jövedelme. Ugyanakkor, amikor arról lenne szó, hogy vizsgáljuk meg, és aszerint tervezzük az adókedvezményeket, hogy ki hány e ltartottat tart el a fizetéséből, és családi adózást vezessünk be, akkor nem olyan fontos, hogy családként vegyük figyelembe a jövedelmet. Tehát folyamatos ellentmondások következnek be ebben a jogszabályi javaslatban. De mehetünk tovább. Amikor vagyonvizs gálatot rendel el a jogszabály, érdekes módon azt mondja, hogy 18 hónapra visszamenőleg meg kell vizsgálni, hogy valaki ingyenesen átengedette, magyarul ajándékozotte ingatlant valakinek, de arról nem beszél, hogy ha valaki egy forintért eladta, és utána a készpénzt elvitték, akkor mi történik. Tehát olyan módon nyúl bele a rendszerbe a tervezet, ami önmagában hordozza a visszaélés lehetőségét és a kijátszás lehetőségét, mert azt senki nem vizsgálja, hogy utána az a pénz kinek a bankszámlájára kerül, vagy ki vesz belőle kötvényt, részvényt. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Csak az ajándékozást. De ráadásul az illetéktörvényben az illeték még olcsóbb is, ha visszterhes átruházás van, mint az ajándékozási illeték. Aztán ehhez kapcsolódik még egy másik ilyen k övetkezetlenség is, hogy Török Zsolt képviselőtársam ugye azt mondta, hogy szeretnék megkönnyíteni a gyermektámogatások igénybevételét, hogy egy helyen kelljen intézni a dolgot, és ezért bevezet egy új fogalmat a jogszabály. Nevezetesen arról van szó, hogy azt mondja, hogy lakóhely meg tartózkodási hely, és ezeket lakcímként összevonja. Van nekünk egy '92. évi törvényünk, amely az állampolgárok lakóhely- és adatnyilvántartásáról szól. Ez pontosan nevesíti, hogy mi az, hogy lakóhely, és pontosan megfogalmazz a, hogy mi az, hogy tartózkodási hely. Erre egy másik jogszabályban azt mondjuk, hogy egyébként életvitelszerűen lehet tartózkodni a tartózkodási helyen is, nem csak a lakóhelyen. Mert ugye lakóhelye mindenkinek van, annak is, aki albérletben van, annak el lenére, hogy nem lehet saját tulajdonú lakása, de tartózkodási helye nem mindenkinek van, és az életszerűtlen, hogy valaki rendelkezik egy lakóhellyel, amit a jogszabály előír, hogy ez az, ahol életvitelszerűen tartózkodik, utána egy másik jogszabály pedig azt mondja, hogy az is az, ahol egyébként csak úgy lakik, mert éppen ott lakik. Ugyanakkor nem érdekli a jogszabályt egy hátrább lévő szakaszban, amikor pedig a családtámogatások kifizetésénél az Államkincstárnál egyszerűen azt mondja, hogy lakóhely. Ott meg már nem foglalkozik azzal, hogy esetleg valaki tartózkodási helyen is élhet. Tehát ezek a következetlenségek vannak benne folyamatosan a jogszabályban, és ezért emelek ki csak példákat
