Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP):
443 idősödéssel együtt járó gondok és problémák, és mert a szocialista frakció az SZDSZ képviselő asszonyával együtt érzékeny a probléma iránt. Tegnap órákon keresztül gerontológusokkal is tárgyaltunk arról, hogy hogyan, milyen módon lehetne élhetőbbé, tisztességesebbé tenni ezt az időszakot. Úgy gondolom, inkább abban az irányban kellene ezt a vitát folytatnunk, hogy ezen törvényi keretek között a finomhangolás után, a módosító javaslatok után hogyan lépjünk, hogy valóban mindannyian elégedetten és úgy állhassunk innen fel, hogy tisztességgel megtettünk mindent, ami tőlünk telik. Köszönöm a f igyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Nyul István következik. DR. NYUL ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én Borsos képviselőtársamnak szeretnék válaszolni, és engedje meg, hogy felolvassam a következőket. A házi segítségnyújtás iránti kérelem esetén a tele pülés jegyzője által felkért háromtagú bizottság fogja meghatározni a gondozási szükséglet mértékét. Egy, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által felkért orvos, egy, az illető lakhelyén illetékes szociális módszertani intézmény álta l kijelölt szakember, valamint egy, a települési jegyző által kijelölt szociális munkatárs. Amennyiben idősotthoni ellátás kérvényezéséről van szó, ebben az esetben az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet bizottsága végzi a felmérést. A s zakértők munkájának becsült összege a tárca szerint 250 millió forintba fog kerülni. A mérési eszköz az úgynevezett homogén gondozási csoportok adatlapja lesz, amelyben az elért pontszám határozza meg a vizsgált személy gondozási szükségletét. Pontozzák eb ben a térbeli és időbeli tájékozódást, a helyzetnek megfelelő viselkedést, a mindennapi tevékenységi funkciókat - étkezés, öltözés, kontinencia, egyéb , a látást, a hallást, illetve esetleges szakápolást igénylő állapotokat is. A 100 pontos rendszerben 40 pont alatt az illető a házi segítségnyújtás keretében is gondozható, felette azonban intézeti ellátás szükséges, ez értelemszerű. A bevezetni kívánt rendszer célja, hogy minden rászoruló a számára valóban megfelelő ellátást kapja, a tényleges ápolásra, go ndozásra szoruló személyek részesüljenek szociális szolgáltatásokban. Cél az is, hogy a bentlakási intézménybe kerülésnek feltétele legyen az alapszolgáltatásban való részvétel, s itt egy érdekes adat van, ma az intézményben lévők 70 százaléka nem részesül t előzetesen alapellátásban. Ezek azért elgondolkodtató adatok. Szeretnék válaszolni egy másik felvetett problémára is. Tudjuk, hogy a struktúraváltás előtt a bent fekvő betegek 30 százaléka aktív ágyon ápolásra szoruló beteg volt. A struktúraváltozás lény ege az is, hogy ápolási osztályokat hozott létre az új rendszer, és az ápolási osztályok tényleg arra a célra szolgálnak, amire kell, idős elfekvő betegek ellátását csinálják. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Puskás Tivadar következik. DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót. A végszó Nyul képviselő úr félmondata. Teljesen egyetértünk ezzel a dologgal, csupán ha a költséghatékonyságát megnézzük egy krónikus ágynak, és megnézzük a szociális ellátásnak, akár az intézetnek, é s megnézzük, hogy melyik milyen eredményű a szociális ellátás szempontjából, akkor van ez a 20:7es arány. Tehát jóval drágább a krónikus ágy, mint a szociális ágy. Amúgy nem ehhez szerettem volna hozzászólni, hanem ahhoz, amit Vojnik képviselő asszony mon dott. Világos, tökéletesen egyetértünk vele: minden idős embert ott kell ellátni, ahol jól érzi magát, és ne húzgáljuk ki a gyökereiket. Igen, csak ebben a törvénytervezetben ennek pontosan a
