Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP):
423 is, hogy idős polgártársainkról - saját szüleinkről, nagyszüleinkről van szó - gondoskodjunk ily módon is. A másik része a törvénymódosításnak, amely valószínűleg szintén finomhangolásokra tart majd igényt, a különböző segítségnyújtások, ház i segítségnyújtás kapcsán a szabályozások megteremtése. Azt hiszem, ebben is egyetértésre tudunk jutni a parlament különböző oldalain ülő képviselőkkel, illetve a kormány képviselőivel. Én inkább olyan területét szeretném érinteni ennek a törvényjavaslatna k, amely szintén logikus változtatást és pozitív ügyeket jelent. Nem kerül pénzbe ráadásul, hogy mondjuk, olyan apró ügyet megoldjunk, ami jelentős gondokat okoz sok embernek: állami gondoskodásban élő gyermekek esetében különböző hatóságoknál az eljárás k ülönböző illetékességi területeket határoz meg. Éppen ezért jó, hogy az illetékességi területek meghatározásánál egy egységes rendszert kíván igénybe venni a későbbiekben a törvényjavaslat az eljáró gyámok, gondviselők esetében. Hadd illusztráljam ezt gyak orlati példával! Állami gondoskodásban, nevelőszülőnél élő gyermek esetében a születési helyen kell eljárni bizonyos hatóságoknál, más hatóság esetében a területileg illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat központjában kell eljárni, harmadik ügyben pedig a tartózkodási helyen, lakcím szerinti helyen illetékes hatóságnál kell eljárni az adott gyerek esetében. A gyám, a gondviselő semmi mást nem csinál, ha esetleg van némi beiratkozási szükséglet, vagy éppen az életkorából adódóan a gyereknek valamiről gondosk odni kell egyes hatóságoknál, mintsem hogy a három különböző helyszín között rohangál; teszem azt, ha ez éppen nagy távolságra van, akkor ez jelentős gondot, jelentős költséget okoz. Ugyanakkor, ha a törvényt átírjuk, ésszerűbbé tesszük, akkor, ma már a sz ámítógépek világában, inkább az adatok áramoljanak a hivatalok, hatóságok között, vezetéken keresztül, ne pedig a gyámnak kelljen összevissza szaladgálnia, hanem ő inkább azzal tudjon foglalkozni, ami a feladata: azzal, hogy a gyermek minél jobb körülménye k között, minél szebben nevelkedhessék. Másik ilyen területe a szociális törvény előttünk fekvő módosításának pénzbeli kérdéseket feszeget: milyen forrásokat tudunk hozzárendelni akár a segítségnyújtás, különböző szociális szolgáltatások, akár az idősgondo zás területéhez? Államtitkár úr a múlt heti expozéjában elmondta, hogy jelentős forrásbővülésről lehet szó a következő időszakban. Ezáltal tehát azt mondhatjuk valamennyien, hogy még egyszer hangsúlyozva: finomhangolásokra szükség van, ezt mi is látjuk, de a törvényjavaslat mégis forrásbővítést jelent, a szolgáltatások színvonalának emelését jelenti, és egyfajta szükségszerűségi, ésszerűségi átszervezést eredményezhet a törvény elfogadása. Az előbb említettem az illetékességi területet; a másik ilyen kérdés például az, amit a legelején mondtam az időskorúak gondozásával kapcsolatban, hogy ki mire van rászorulva. Ha egy idős embernek naponta csak annyi az igénye, a szükséglete, hogy meleg ételre van szüksége, arra van szüksége, hogy esetleg gondját viseljék, vagy esetleg egy kis pszichés gondoskodásra van szüksége, mégpedig arra, hogy beszélgessenek vele, kapcsolatot tartsanak vele, mert időskorára egyedül maradt, akkor ez napi egykéthárom órában megoldható, és emiatt nem kell egy intézményben elhelyezni ezt az idős embert, hiszen az számára egy idegen környezet, idegen helyzet lenne, amiben nem biztos, hogy jól érezné magát. Éppen ezért szükségszerű és ésszerű megoldás, hogy az igényekhez igazítsuk a szolgáltatások színvonalát és minőségét. Még egy elemet ha dd említsek meg a törvényjavaslat kapcsán, amely szintén a gyermekeket érinti. Fogyatékossággal élő gyermekek esetében az étkeztetésre, gondozásra más normatívát tud adni az állam akkor, ha ezt igazolják is. Ez eddig természetesen csak akkor volt megoldhat ó, ezt a különböző intézmények, szervek is igénybe tudták volna venni, ugyanúgy, mint ahogy a családok is igénybe veszik esetleg az ilyen támogatásokat, például az étkezési támogatást, illetve az étkezési támogatáshoz nyújtott normatívakiegészítést. Éppen ezért fontos ennek a törvényjavaslatnak az a pontja is, amelyik arról szól, hogy most már a nem családi környezetben, hanem intézményben, intézetben nevelkedő, de fogyatékossággal élő gyermekek után is ugyanúgy igénybe lehet venni a későbbiekben a normatív a kiegészítését is.
