Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 10 (118. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
4135 szervezetek - konkrétan polgármesteri hivatal - fenntartásával kapcsolatban. A javaslat elfogadásával alkotmányos lehetőség nyílik olyan törvényi szabályozás elfogadására, amely a települési önkormányzatok rendkívül tagolt rendszerében a településmérethez vagy más, a hatékony gazdálkodással összefüggő szemponthoz kapcsolódó feltétel alapján az önálló hivatal fenntartását nem teszi lehetővé minden képviselőtestület számára, vagyis korlátozást tesz lehetővé. Konkrétan az alkotmány 44/B. § (1) bekezdés második mondatát azzal a kiegészítéssel állapítja meg, hogy a képviselőtestület hivatalt nem minden esetben, hanem csak a törvényben meghatározott keretek között hoz létre. Ez a megfogalmazás összhangban áll az alkotmány 44/A. § (1) bekezdé s e) pontjával, amely szerint a helyi képviselőtestület törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezeti és működési rendjét. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden ennyiben kívántam ismertetni a törvényjavaslat indoklását. Befejezésül sze retném jelezni, hogy a törvényjavaslat összefügg a parlament előtt lévő T/4222. számú törvényjavaslattal, amely az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szól, szintén az önkormányzati és területfejlesztési bizottság törvényjavaslata, amelyb en ezt a szabályozást egyúttal lehetővé is kívánjuk tenni. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a beterjesztett javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Jauernik képviselő úr. Megké rdezem, hogy a kormány nevében ki kíván felszólalni tízperces időkeretben. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Mint ahogy elnök úr ismertette, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság benyújtott egy alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlésnek. A bizottság többsége nyújtotta be ezt a javaslatot, és azzal indokolta - amiről Jauernik elnök úr is b eszélt , hogy a T/4222. számú, folyamatban lévő önkormányzati törvény módosításával összefüggésben van a javaslat, s mint ahogy elhangzott, ez az ezer fő alatti önkormányzatok hivatalalakítási lehetőségéhez kapcsolódó alkotmánymódosítás. A javaslatot megv izsgálva azt állapítottuk meg, hogy ha csak ezt a két jogszabályt nézzük összefüggésben, akkor a kettő releváns, viszont ha hosszú távú hatásokat kívánunk figyelembe venni, akkor más módon is értelmezhető lesz egy ilyen alkotmánymódosítás. A problémát az o kozza, hogy a javaslat nem ad garanciákat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzatok hivatalaira vonatkozó új szabályozást csak kétharmados szavazataránnyal lehetne elfogadni. Ennek hiányában pedig a későbbiek során előfordulhat, hogy a javaslat a jelenlegit ől teljesen más értelmezést kaphat, és nemcsak az ezer fő alatti kistelepülések esetében fogja a törvény korlátozni az önkormányzatok hivatalokkal kapcsolatos szervezetalakítási szabadságát, hanem tágabb értelemben bármely képviselőtestület vonatkozásában is. Mint ahogy már elhangzott, a javaslat az alkotmány 44/B. §ában ad lehetőséget arra, hogy a törvény határozhassa meg, mikor kötelező létrehozni hivatalokat. Ez általános törvényi felhatalmazást ad, még csak azt sem mondja ki, hogy “a” törvény, ami az alkotmányra, illetve az önkormányzati törvényre utalna vissza. Tekintettel azonban arra, hogy a kétharmados szabályozási védelem csak az alapjogokat illeti meg, az alapjogokat viszont nem a 44/B., hanem a 44/A. § szabályozza, ezért nincs garancia az ellen, hogy a jövőben bármilyen feles törvénnyel a mindenkori aktuális kormányzat csorbítsa az önkormányzatok szervezetalakítási szabadságát, és meghatározza, hogy az önkormányzat a hivatalait milyen keretek között működtetheti. Garanciális szabályok hiányában a z előterjesztéssel szemben nincs meg a kellő bizalom, hiszen ha néhány példát felsorolok, akkor önök is visszaemlékezhetnek arra, hogy a jogszabályok megalkotáskori jogértelmezéséhez képest egészen másként értelmezik a későbbiekben - akár
