Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 10 (118. szám) - Határozathozatal a Budapest, VIII. Köztársaság tér 27. szám alatti, kincstári vagyon részét képező épület értékesítése tárgyában megkötött megállapodás állami számvevőszéki vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátá... - A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről szóló, Párizsban, 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO-egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GEBERLE ERZSÉBET, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója:
4101 Soron következik a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről szóló, Párizsban, 2005. október hó 20. na pján elfogadott UNESCOegyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és határozathozatala. Az előterjesztést T/4559. számon kapták kézhez a képviselőtársaim. Megadom a szót Hiller István oktatási és kulturális miniszter ú rnak, a napirendi pont előadójának. Miniszter úr! DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter, a napirendi pont előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének által ános konferenciája 2005. október 20án fogadta el a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló nemzetközi egyezményt. Az egyezmény három hónappal a harmincadik ország elfogadó jogi aktusa után, 2007. március 18án lépett hat ályba. Azóta az egyezményhez több mint 60 ország és az Európai Unió is csatlakozott. Jelen törvényjavaslat az egyezmény hazai ratifikációját és törvényi kihirdetését kezdeményezi. Az egyezmény hosszú folyamat után nyerte el végleges formáját, a megalapozot t szakmai szóhasználat ügyében is, annak kidolgozásában a szakértői és kormányközi szinten Magyarország is részt vett. Az egyezmény lényege, hogy nemzetközi egyetértést tükröz az államok és kormányok azon jogával kapcsolatban, hogy erős kulturális szektort építsenek ki saját kultúrájuk megjelenítésére, olyat, amely ugyanakkor nyitott más nemzetek kultúrájára is, és amely megteremti a nemzetközi dialógus feltételeit. Az egyezmény elismeri a kulturális javak, termékek és szolgáltatások, így például a kulturál is szempontból értékes könyvek, filmek, élő színházi vagy zenei előadások, hangfelvételek különleges, kettős, gazdasági és kulturális természetét, összhangban a korábbi EUvívmányokkal. Ezek a javak ugyanis olyan értékeket, identitáselemeket és olyan többl etjelentést hordoznak, amelyek messze felülemelkednek a kereskedelmi dimenziókon. A kulturális kivétel melletti fő érv: az áru más áruval helyettesíthető, a kultúra nem helyettesíthető más kultúrával. Külön említem, hogy az Európai Unió mint önálló entitás is részesévé vált az egyezménynek, és valamennyi tagállamát annak sürgős elfogadására ösztönzi. Kérem az Országgyűlést, hogy az előterjesztést fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, minisz ter úr. Megadom a szót Geberle Erzsébet képviselő asszonynak, a külügyi bizottság előadójának, 5 perces időkeretben. Képviselő asszony! GEBERLE ERZSÉBET , a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter úr expozéjában részletesen beszélt arról, hogy mi az egyezmény lényege: egy olyan nemzetközi egyetértést jelenít meg, amely a részes országok kormányainak azon jogát ismeri el, hogy erős kulturális szektort építsenek ki saját kultúrájuk megjelenítése érdekében. Ugyanakkor nyitott más nemzetek kultúrájára is, ezzel teremtve meg a nemzetközi dialógus feltételeit. Az egyezmény kiinduló gondolata, hogy a kulturális sokszínűség az emberiség közös öröksége, és közös érdekün k, hogy ezt a sokszínűséget óvjuk és megőrizzük. Engedjék meg, hogy az egyezmény kihirdetése ürügyén beszéljek arról, hogy jövőre a kultúra, pontosabban az egyes tagállamok saját kultúrájának megismertetése és elfogadtatása kerül főszerepbe az Európai Unió életében. Az Európai Bizottság 2008at az európai kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánította. Ez ahhoz hasonlatos, mint ahogy idén, 2007ben az esélyegyenlőség éve volt, és már az is tudható, hogy 2009ben a kreativitás éve lesz Európában. Eg y felmérés szerint az Európai Unió területén élők 75 százaléka gondolja úgy, hogy a kultúrák sokszínűsége, az Unió területén élő különböző vallási és etnikai hátterű emberek gazdagítják
