Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
407 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Először az ír ásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, ott is elsőként Podolák György képviselő úrnak, MSZP. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalko zásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló T/3660. számú törvényjavaslat viszonylag rövid terjedelme ellenére, képviselőcsoportunk véleménye szerint, az Országgyűlés őszi ülésszakának egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai vonatkozású törvényjavasl ata. Ez egyértelműen megmutatkozik abban is, hogy az országgyűlési tárgyalást megelőző kéthárom hétben mekkora médianyilvánosságot kapott a törvényjavaslat. Volt olyan vélemény is, hogy a szabályozás egy jól meghatározható személyi kör érdekeit szolgálja csupán, és káros hatásai lesznek a hazai tőkepiacra. Vannak, akik sokkal szigorúbb és nagyobb terjedelmű szabályozásra számítottak. A törvényjavaslat előkészítői nem voltak könnyű helyzetben, mert a törvény nem sértheti az EU alapszerződésének a tőke szaba d áramlására vonatkozó rendelkezéseit, és a szabályozásnak összhangban kell lennie a vonatkozó irányelvekkel és az e tárgykörben született európai bírósági döntésekkel is, amelyek alapján csak az energiaszektorban van mód érdemi beavatkozásra. Keskeny tehá t az a szabályozási ösvény, amelyet a törvényjavaslat lefedhet. A törvényjavaslat terjedelme talán többeknek csalódást okoz, de a szabályozás épít az aranyrészvények megszüntetéséről szóló 2000. évi törvényben és az ágazati törvényekben, valamint a villamo s energiáról és a gázszolgáltatásról szóló törvényben meglévő szabályozásokra, amelyekkel együttesen a lehetséges mértékig biztosítja az állam kontrollját az energiaszektort érintő vállalkozásokban. Meggyőződésem szerint a törvény alapvetően hozzájárul Mag yarország energiabiztonságának szinten tartásához, az energiapiaci verseny fenntartásához, a Budapesti Értéktőzsde likviditásának megőrzéséhez, és a befektetők számára átláthatóbb, kiszámíthatóbb szabályozási környezetet teremt. Úgy gondolom, ahhoz, hogy m egalapozott és jó döntés születhessen a javaslat tárgyalását követően, elengedhetetlen a törvényjavaslat tartalmának, céljának megismerése és megértése is. Mindezek után lássuk, képviselőtársaim, miről szól ez a törvény! Ha nagyon röviden kell fogalmazni, akkor azt kell mondanom, hogy a javaslat elsődleges célja az energiaellátás biztonságának szempontjából stratégiai jelentőségű társaságok esetén az átláthatóság magasabb szintű biztosítása, az állam képviseletében eljáró igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok jogállására vonatkozó szabályok pontosítása, valamint a tőkepiacról szóló törvény befolyásszerzésre vonatkozó szabályainak egyértelműsítése és a tőkepiac, valamint a Gt. közötti összhang biztosítása. E céllal összefüggésben három kérdés merülhet fel . Egyfelől, hogy melyek ezek a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok, másfelől miért szükséges az ezen társaságokba történő befolyásszerzésre speciális szabályokat előírni, végül, hogy melyek ezek a szabályok. A törvényjavaslat az ország energiaellát ásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaságnak minősít minden olyan gazdasági társaságot, amely a privatizációs törvény 2007. január 1jén hatályos mellékletében szerepel, és jelenleg is villamosenergia- és földgázipari engedé lyes tevékenységet végez. Továbbá ilyennek minősül a társaságok alapvető eszközeit birtokló leányvállalata és ezek jogutódja. E társaságok esetében a speciális szabályozás indokaként az ország energiával történő biztonságos ellátása mint alapvető közérdek húzódik meg. A javaslat előírja, hogy a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok alapvető eszközeinek átruházásához fő szabályként a társaság legfőbb szervének jóváhagyó határozata szükséges. Ugyancsak rögzítésre kerü lt a javaslatban, hogy a stratégiai jelentőségű gazdasági társaságban nyilvános vételi ajánlat útján történő befolyásszerzés esetén a működési tervet az ajánlattevő legfőbb szervének is jóvá kell hagynia. E rendelkezések egyfelől elősegítik a cégek biztons ágos, kiszámítható
