Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 10 (118. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter:
4053 kénee ezt valahogy megköszönni. Természetesen akár fizetésemelésre is gondolok, de talán az lenne még a jobb, ha a munkakö rülményeiken javíthatnánk. Amit ők most megtettek értünk, és kimondom: a hazáért, az példamutató. Jó lenne, ha két hét múlva is emlékeznénk erre, és az illetékesek megtennék ezzel kapcsolatban a dolgukat.” Azt gondolom, több mint két hét eltelt, és bizony vannak sokan, akik maradandó egészségkárosodással, félig megvakulva emlékeznek ezekre a mondatokra. A demokrácia és a jogállamiság szégyene, hogy több mint egy évvel az események után a brutális rendőrtámadás ártatlan áldozatai még mindig nem részesültek a nyagi, lelki, jogi kárpótlásban. Ehelyett annyi történt, hogy a kormány és a kormányfő politikai felelősségét kimondó Orbán Viktort, a FideszMagyar Polgári Szövetség elnökét feljelentették. Reméljük, hogy a tény, miszerint az Igazságügyi és Rendészeti Min isztérium jogerősen elvesztette a pert Orbán Viktorral szemben, az első lépés lesz az ártatlan áldozatok kárpótlásához vezető úton. Tisztelt Ház! Emberi jogaink nem azért vannak, mert az állam, az alkotmány vagy bármely kormány azokat nekünk úri jókedvében juttatja, annyit, amennyit éppen elfogadhatónak talál. Az emberi jogok az emberi méltóságból erednek, és ezért azoknak is járnak, akiket a kormány vagy valamely szerve éppen nem tart szimpatikusnak, legyenek azok magyarok, romák, nekünk nem tetsző szervez etek tagjai, magyar vagy nem magyar zsidók, keresztények, összefoglalva: emberek. Ezért ugyanolyan súllyal esnek latba… (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Ugyanolyan súllyal esnek latba azok az emberi jogok terhére elkövetett támadások, amelyek pé ldául az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását kísérték. Az állampolgári jogok akkori országgyűlési biztosa szóvá tette ezeket a súlyos emberi jogi sérelmeket, és akkori helyettese, a jelenlegi rendészeti miniszter úr megerősítette, hogy fenntartja ezt az állásfoglalást. Ugyanilyen emberijogsértésnek minősül az, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai megjelennek (Zaj. - Az elnök csenget.) egy napilap újságírójánál azt követően, hogy kollégájával Lesencefalun Szilvásy György kancell áriaminiszter nagyszabású építkezésén járt, és még sorolhatnánk ezeket az eseteket. És most itt az a helyzet - hogy a kisebbik kormánypárthoz forduljak , hogy az SZDSZ pedig lehet, hogy beszél, de ezekért az emberi jogokért mégsem tesz semmit. Nem az SZDS Z az, amely ezekért tesz valamit. Tisztelt Ház! Ezeket a dolgokat nem lehet megúszni, ami 2006 szeptemberében és októberében történt, az mindaddig az önök szégyene marad, amíg az áldozatok megkövetése, erkölcsi, jogi és anyagi kárpótlása meg nem történik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. A kormány részéről megadom a szót Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úrnak. Miniszter úr! DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter : K öszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mármár hiányzott volna, ha az emberi jogok napján 2006. október 23ára nem térünk vissza, bár kétségkívül emberi jogi kérdések ezzel kapcsolatban is felvetődnek. A képviselő úrnak azzal a megjegyzésével, miszerint az emberi jogok nemcsak olyan közönségesen adott jogok, hanem valóban emberi minőségünkből következnek, mélységesen egyetértek, és az emberi jogok gyökerét egyenesen Szophoklészig vezetném vissza, aki kiejtette azt a híres mondat ot a száján, miszerint: “nem hiszem, hogy parancsaidban oly erő lehet, mely engem istenek nem változó törvényeit áthágni kényszerít”, és azóta ennek az elvnek a gyakorlati átültetésével a legkülönbözőbb korszakokban, a legkülönbözőbb időszakokban foglalkoz tak is. Azt hiszem, a mai magyar emberi jogi doktrínát messzemenően átjárja az a második világháború után, elsősorban Németországban kialakult emberijogszövegezési módszer, amelyet közkeletű néven újjáéledt természetjognak nevezünk, és azokkal a módszerek kel, azokkal a technikai elemekkel operált 1989 óta a magyar emberi jogi jogalkotás is, amelyek Németországban kialakultak, természetesen tudnunk kell, hogy annak minden előnyével és hátrányával együtt.
