Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 4 (117. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes, összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DEMETER ERVIN (Fidesz), a napirendi pont előadója:
4013 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes, összevont általános és részletes vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntetőel járásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes, összevont általános és részletes vitája. Demeter Ervin és Répássy Róbert - mindketten a Fidesz képviselői - önálló indítványát T/4477. számon, a bizottságo k ajánlását pedig T/4477/2., 4. és 5. számon kapták kézhez. Úgy látom, hogy Demeter képviselő úr fogja megtartani az expozét. Engedje meg, hogy megadjam önnek a szót mint a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon! DEMETER ERVIN (Fid esz), a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két oka van annak, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény, illetve hozzá kapcsolódóan még két törvény módosításra kerüljön. Az egyik oka az, hogy az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló törvény bizonyos részeit, a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó részeit hatályon kívül helyezte, azok közül néhányat a túl tág és nem elég pontos megfogalmazás miatt; továbbá 2008. január 1jétől az alkotmányunk úgy fog rendelk ezni, hogy a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó törvények a parlament kétharmados támogatását kell hogy bírják. A kormány javaslata ennek a problémának a kezelésére az volt, hogy egy új törvényt alkossunk, ami a bűnüldözési célú titkos információgyűjté s eszközeiről szól. Ez a törvényjavaslat számos ok miatt nem élvezi az ellenzéki képviselők támogatását, annak a törvénynek az általános vitájában ezt elmondtam, itt nem kívánom megismételni az ott elmondottakat. De azért, hogy a problémát megoldjuk, egy ö nálló képviselői indítványt nyújtottunk be, ami lehetővé teszi, hogy január 1jétől a megfelelő szabályozás elkészüljön. A megoldási javaslat filozófiája az, hogy csak ott végezzünk jogalkotási feladatot, ahol szükséges, tehát ahol az Alkotmánybíróság hatá lyon kívül helyezte, illetve valamilyen más ok indokolttá teszi. A büntetőeljárásról szóló törvényben történő tényleges módosítás az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett részek pontosabb megfogalmazását szolgálja, ez tartalmát tekintve teljes mé rtékben megegyezik a kormány szándékával, így vélhetően a parlament teljes támogatását élvezni fogja; ez a 201. § (1) bekezdésében található. Két apró további pontosítás szerepel még a (2) bekezdés b) szakaszában. Itt a titkos információgyűjtés eszközeinek a használata kiterjed az ügyészség esetében a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjaira is, illetve egy tényállás megfogalmazása pontosításra kerül, aminek az új, pontosabb elnevezése úgy szól, hogy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetend ő közélet tisztasága elleni bűncselekmények. (17.20) Ezen túlmenően, bár látszólag az egész 5. cím, tehát a IX. fejezet 5. címe így szerepel az indítványban, ennek egyetlen oka van, ez pedig az említett kétharmados támogatási igény. Tehát a szöveg tartalmá t tekintve szó szerint megegyezik a jelenlegi szabályozással, mégis azért szükséges a Ház elé hozni, hogy a kétharmados támogatása meglegyen január 1jétől ennek a törvénynek. A (2) bekezdése az önálló képviselői indítványnak ezen túlmenően módosítja az üg yészségről szóló törvényt is, pontosabban annak egy nagyon kicsi szeletét, szintén a titkos információgyűjtéshez kapcsolódó szeletét. A benyújtott javaslat szó szerint, betű szerint megegyezik a jelenlegi szabályozással. Itt is azért van erre szükség, hogy a kétharmados támogatottsága meglegyen, tehát egy kétharmados törvényi rész váljon belőle.
