Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
402 lehetséges legyen módosító javaslatokat benyújtani - arra látok lehetőséget, hogy a csütörtöki házbizottsági ülésen a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Pár t frakcióvezetése jelezze a Házszabálytól való eltérés igényét. Amennyiben ebben konszenzus alakul ki a képviselőcsoportok között, akkor a házbizottság döntése után nem lesz akadálya annak, hogy a Házszabálytól való eltéréssel ismét megnyissák az általános vitát, és megnyíljék a lehetőség módosító javaslatok benyújtására a jövő hét folyamán. Ezt tudom önöknek felkínálni. A mai nap lezárásáig még van lehetőség módosító javaslatok benyújtására, a csütörtöki házbizottsági ülés után pedig meglátjuk, hogy még mi lyen lehetőség nyílik erre. Most pedig megadom a szót Szanyi Tibor képviselő úrnak tízperces időkeretben, az ülés vezetését pedig átadom Világosi Gábor alelnök kollégámnak. További szép napot és jó munkát kívánok mindannyiuknak! (Az elnöki széket dr. Világ osi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. SZANYI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Országgyűlés! A felvezetésben is hallhattuk, hogy alapvetően egy 1993as szituációhoz képest próbálunk most, mintegy másfél évt ized elteltével egy nagyonnagyon fontos kérdéshez hozzányúlni, mégpedig egy olyan fontos kérdéshez, amely általában a természeti erőforrásokhoz való hozzájutás gondolatkörét illeti. Itt megállapíthatjuk, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben a világban e tér en olyan mértékű és mennyiségű változás történt, hogy valójában csak egy komplett konferencia lenne elégséges ahhoz, hogy mindezeket felsoroljuk. Természetesen a természeti erőforrások és az adórendszerek között mindig is volt összefüggés, de ha megnézzük a világban jelentkező tendenciákat, azt látjuk, hogy ez az összefüggés egyre erősödik, azaz a szűkössé vált természeti erőforrások igénybevétele, illetve minél kíméletesebb igénybevétele érdekében a kormányok nagyon gyakran nyúlnak az adópolitika valamelyi k szeletéhez, és úgy gondolom, hogy ez egyre gyakoribb is lesz. Magyarul, egyféle igazodás mégiscsak van a fenntartható fejlődés igényéhez. Mi most ott tartunk Magyarországon, hogy egy picit baktatunk a pénzünk után, mert végtére is azzal a helyzettel állu nk szemben, hogy valaki úgy gondolja, a földben rejlő kincsekhez érdemes hozzáférni - ezek tipikusan a vállalkozások , az állam erre azt mondja, mivel az állam a tulajdonosa ezeknek a kincseknek, rendben van, kitermelheted, de ez neked nyilvánvalóan valah ol megéri, elismerem a költségeidet, elismerem a méltó profitodat, a többi pedig az enyém. Tulajdonképpen ez a járadék logikája. Ha viszont ellátásbiztonsági oldalról nézzük meg a járadék kérdéskörét, bizonyos esetekben ez okkaljoggal akár nulla is lehet, mert azt mondjuk, hogy annak az ásványkincsnek, amihez éppen hozzájutunk, olyan tetemes az előállítási költsége, hogy arra gyakorlatilag már nem fér rá az állami járadék, viszont vannak olyan nagyon könnyen kitermelhető javak is, ahol a vállalkozó - főleg egy fix bányajáradék mellett - irgalmatlan extraprofitra tud szert tenni. Éppen ezért - s itt kapcsolódnék a nemzetközi példákhoz - azt látom, hogy a világon mindenütt, és lássuk be, viccesnek hangzik, de még akár Magyarországon is, divatja van az úgyneve zett egyéni elbírálásoknak. Azért van ennek divatja, mert ma már gyakorlatilag nincs egy olyan elmondható és egy sztenderdbe húzható bányászati technológia, illetve geológiai helyzet, ami miatt ökölszabály jelleggel könnyű szívvel mondanánk akár a 12, akár a 30 százalékot. Persze, itt kedvezmények átláthatatlan viszonyáról van szó. Magyarországon is van olyan, aki - igaz időlegesen, de - konkrétan semmit nem fizet, és van - pontosabban lenne - olyan is, akit viszont megint csak az ököljog szabályai szerint erős 30 százalékkal illetnénk. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a bányajáradék kérdése megér néhány misét. Természetesen az elnök úr által is jelzett parlamenti technikai nehézségek - most éppen úgy tűnik - nem nagyon kedveznek ahhoz, hogy a parla ment a beterjesztett törvényszövegen módosítson, vagy legalábbis szándékai szerint elégségeset, mégis felhívom a figyelmet és súgnám is ezt államtitkár
