Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
40 Azt gondolja valaki, hogy elegendő a politizálásból annyi, hogy mindennap egy picikét megpróbálok az ország kedvére tenni? Akik így tesznek, azo kat nem erős politikusoknak, államférfiaknak gondolják, hanem ripacsoknak. El kell dönteni: valaki a politikában ripacs szerepet játszik, vagy megpróbál felelős nemzeti gondolkodást? Ez a kérdés. Fejlesztések dolgában, merthogy semmi nem sikerül. Kérem szé pen, Magyarország a negyedik Európában, amelynek elfogadták a fejlesztési tervét, elfogadták az összes operatív programját. Önök azt mondták egy évvel ezelőtt, hogy még nem is lesz ilyen. Sőt azt is tudom mondani, az első három nemzetnek, amelynél már elfo gadták előttünk, együtt nincs annyi operatív programja, mint Magyarországnak egymagában. Nekünk ugye 15 van. Azok a parlamenti képviselők, akik a patkó másik oldalán ülnek, egy éve másról sem beszélnek, hogy itt van a világvége, és Magyarország fejlesztésp olitikája megbukik. Közben mi voltunk a legelsők egész Európában - nem a negyedikek, a legelsők , ahol megnyílottak pályázatok, ahol ma kis- és közepes vállalkozások 1015 millió forintos támogatást úgy kapnak automatikusan, hogy a döntést követő 34 héte n belül náluk a pénz, és lehetetlen beavatkozni pártpolitikai alapon, mert normatív a támogatás. Azt olvasom éppen a mai napon az egyik újságban, hogy az egyik ellenzéki vezetésű város képviselőtestülete félfélmillió forintot ad egyegy vállalkozásnak, h a az bővíti a vállalkozását. Rendkívül tiszteletre méltó. Az ellenzék értékvilágát egyébként magáénak tudó napilap erről pozitívan is tudósít. Azt tudom mondani, Magyarországon ennél bővebb, átfogóbb és nagyobb támogatások nyílnak meg és nyíltak meg már az elmúlt hónapokban. Igazuk van, ez a növekedés, amit most Magyarország produkál, ha így maradna, akkor az Magyarországnak iszonyatos károkat okoz. Igazuk van. Na de, kérem szépen, itt kétfajta közelítés van. Van egy állítás, ami azt mondja, hogy a növekedé s úgy lesz jobb, ha csökkentjük az adókat. (Tenyerét többször összeütve:) Ennyi a programom. Igazuk van, ez egy hosszú, talán megterhelő előadás volt. Nem vitatom. De legalábbis azt állítja a kormány, hogy ez önmagában így nem igaz, hanem érzékelve az össz etettségét ennek a kérdésnek, azt mondja, hogy nyolc pontban lehet összefoglalni, hogy mit kell csinálni annak érdekében, hogy újrainduljon a gazdaság. Azt mondja Dávid elnök asszony, hogy nekik négy pontjuk van. Remek! Össze kell tenni! A kilencvenes évek közepe óta a magyar vállalkozások hatékonyságnövekedése egyre kisebb. A kilencvenes évek közepe óta. Hosszú távú alkalmazkodási problémáink vannak. Nem akarok gazdaságpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozni, mert nem itt a helye, de mindenki tudja, aki növek edési és fejlesztéspolitikával foglalkozik, hogy a gyors növekedés első számú tényezője a gazdaságba, a termelésbe bevonható új kapacitások sokasága, amely vagy fizikailag és mennyiségben jelenik meg - új munkaerő van és új tőke , vagy hatékonyságnövekedé sben, ami meg fejlesztésből van. Magyarország kulcsproblémája évek óta, hogy nincs elég szakképzett munkaerő, és ezen túllendülni csak évekkel lehet. Sokadszor mondom, hogy nem egy olyan térség van, ahol egyébként 2030 százalékos munkanélküliség van, de h a oda egy komoly ipari üzemet telepítenének, igen nagy bajban lennénk. Nem azért veszítjük el ezeket a pályázatokat, mert mi kevesebbet ígérünk, mint a szlovák barátaink, hanem azért, mert amikor körülnéznek, akkor azt mondják, hogy ott autópálya van - iga zuk van. Az egy forintra vagy euróra jutó termelékenységben mi vagyunk a legjobbak. Mi nem vagyunk olcsójánosok, de hogy egy forintért mi mennyit adunk, abban mi vagyunk a legjobbak. Nem olcsók vagyunk, de a leghatékonyabbak a munkaerőben, az egész régióba n. De van egy probléma - és az nem az adó szintje döntően : nincs elég hadra fogható ember a legtöbb helyen. Igazuk van, a kis- és középvállalkozások fejlesztése azért is fontos, mert ők egy, kettő, három, négy, öt, tíz embert vesznek fel. Ilyet lehet tal álni. De nagy tömegben, egy új autóipari beruházásnál, amelyhez ezres létszámban kell ember, különösen a kiszolgálókkal, ott Magyarország bajban van!
