Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MÁRTON ATTILA, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
390 összevonásával rendezni kell bizonyos hatósági jogköröket. Ebben már némi vita volt, mert egyes képviselők úgy érezték, hogy túl sok jogkört kap ez az új hivatal, de aztán a vita végére ez elrend eződött. A bányászati engedélyezési eljárás egyszerűsítésének kérdésében is egyetértés alakult ki. Amiben vita és nézetkülönbség volt, az a bányajáradék kérdése. A többség egyetértett azzal, hogy Magyarországon az energiaárakat, a fogyasztói energiaárakat a világpiaci ár határozza meg elsősorban, és a bányajáradék mint ilyen nem árképzési tényező, hanem egyfajta jövedelemelvonás az állam részéről a kitermelést folytató bányavállalkozóktól, az ő jövedelmüket csökkentjük. (10.00) Az a meggyőződésünk, hogy ez így helyes, és ahogy államtitkár úr elmondta, amikor ezek a mértékek kialakultak, jelesül a 12 százalék, akkor egészen más világpiaci árak érvényesültek, 20 dollár körüli hordónkénti ár, amely ma 70 dollárnál tart. A 30 százalékos bányajáradék azt jelenti, hogy még mindig jobb pozícióba kerülnek a vállalkozások, mintha egy 50 dolláros ár mellett 12 százalékos bányajáradékot kellene fizetniük. Azt gondolom, és ezt valljuk mi, a többségi álláspontot képviselők, hogy igenis nemcsak jogunk, kötelességünk a közj ó javára ezt a 34 milliárd forintot beszedni, és ezen a jövedelmen osztozni. A másik vitatott kérdés, amiben megint csak mi, a kormánypárti oldal értünk egyet, hogy a nagy mélységben levő energiakészletek, amelyeknek a kitermelése mindannyiunk érdeke, mer t csökkentheti az importfüggőségünket, javíthatja a hazai ellátás biztonságát, de butaság lenne nem tudomásul venni azt, hogy az ebből a nagy mélységből való kitermelés különlegesen költséges technológiák alkalmazásával lehetséges. Tehát ma nekünk ösztönöz nünk kell azt, hogy azok a vállalkozások, amelyek rendelkeznek ezen nagy mélységű készletek fölött, igenis állítsák termelésbe a kutakat, és kezdődjön meg a kitermelés. Ezzel mintegy ellátásbiztonságot javíthatnak Magyarországon. Ugyanígy vitakérdés volt, és megint csak a kormánypárti többség támogatta, az inerttartalmú gázok felhasználása. Mi azt gondoljuk, hogy ezt is célszerű ösztönözni, és itt a jövedelem lényegesen kisebb, a hőérték, a fűtőérték lényegesen kisebb, tehát éppen ezért itt a jövedelemelvon ás mértékének is mindenképpen kisebbnek kell lenni. Tehát az a véleményünk, hogy a bányajáradék nem árnövelő tényező lesz, hanem egyfajta árréscsökkentő tényező a vállalkozásoknál. A vitát talán abba az irányba látjuk megoldhatónak - és ezt mi magunk is tá mogattuk , hogy történjen egy egyeztetés, amely szerint a most, egyelőre konkrét tételeket tartalmazó járadékot valamilyen sávos rendszerre alakítsuk át. Támogatjuk azt, hogy ebben induljon el egy tárgyalás, és készek vagyunk arra, hogy esetleg az általán os vitát követően egy hosszabb időtartamú tárgyalási szünet legyen itt a Ház falai között annak érdekében, hogy ebben is megegyezésre tudjunk jutni. Ezzel együtt a többség, még egyszer hangsúlyozom, általános vitára alkalmasnak találta és elfogadásra ajánl ja a tisztelt Háznak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, amit Márton Attila képvisel ő úr fog ismertetni. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. MÁRTON ATTILA , a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban így van, a törvényjavaslat tárgyalásakor a g azdasági bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, ugyanis volt egy olyan igazán sarkalatos pont, ez pedig a bányajáradék kérdése, amelyben mi, ellenzéki képviselők nem osztottuk a kormány és a kormányzati képviselők álláspontját.
