Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - ALMÁSSY KORNÉL (MDF):
380 oktatást biztosítják a gyerekek számára. Harmadsorban pedig azt szeretnénk és azt hisszük, hogy úgy lehetnek csak tartósak és hatékonyak ezek a megoldások, ha helyben is megegyezés, konszenzus jön létre bennük. K öszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Almássy Kornél frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából: “Értelmetlen összevonások és súlyos károk” címmel. Frakcióvezetőhelyettes úr, öné a szó. ALMÁSSY KORNÉL (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország gazdasági növekedési mutatói azt mutatják, hogy 1,2 százalékos növekedést tudtunk elérni, Lengyelországé 6 és 7 százalék között várható a Kaczinsky fivérek minden ámokfutása ellenére, Románia is ilyen adatokat tud produkálni, az EU 27ek átlaga pedig 2,8 százalék körül van. Szlovákia agg ódik, hogy be tudjáke 2009ig vezetni az eurót, az Európai Unió Bizottsága pedig pár hónapja felszólította Csehországot, hogy jövőre GDParányos államháztartási deficitjét szorítsa vissza 3 százalék alá, a nagy gazdasági növekedés miatt nem adnak több idő t a deficithatár túllépésére. Jó nekik, hogy ilyen gondjaik vannak. Magyarország növekedése, ismétlem, 1,2 százalékos, az euró bevezetése már nem téma nálunk, hiszen ez valahol a science fiction kategóriájába tartozik. A fenti bevezetőm tükrében azt gondol ná az ember, hogy a kormányzat mindent megtesz a gazdaság élénkítése érdekében, csak hogy növelje gazdaságunk versenyképességét. Gazdaságélénkítő céllal adócsökkentést kezd el, és növeli a gazdaság motorjának számító K+F támogatásokat. A Gyurcsánykormány azonban ennek pont az ellenkezőjét teszi, látszólagos adóegyszerűsítéssel növeli a vállalkozások adóterheit, és egyúttal az innovációs járulék megszüntetésével tönkreteszi a hazai K+F szektort. Sőt, minden gazdasági szereplő, Vállalkozók és Gyáriparosok Or szágos Szövetsége, iparkamarák által fontosnak tartott szakképzési fejlesztések helyett az iskoláknak komoly bevételt jelentő szakképzési hozzájárulást is meg kívánja szüntetni. Ki kell mondjuk, hogy ez a hozzáállás, ezek a tervezetek teljes koncepciótlans ágot és szakmai dilettantizmust mutatnak a kormányzati oldalról. A szakképzési hozzájárulás esetében, csak hogy tudjuk, miről beszélünk, a vállalkozások levonhatják az adóból a saját dolgozóik szakképzését, illetve fejlesztési vagy együttműködési megállapo dás keretében támogathatták vagy támogathatják még ma is a szakképzést folytató középiskolákat és felsőoktatási intézményeket. Az innovációs adó célja pedig az, hogy serkentse a K+F tevékenységét a vállalatoknak, mivel a hazai vállalkozások ezen a téren is komoly elmaradásban vannak az Európai Unióhoz képest és a fejlett országokhoz viszonyítva is. Az eddigi szabályozás lehetővé tette, hogy a vállalkozások adójukat csökkentsék azokkal a kiadásokkal, amelyeket állami fenntartású vagy nonprofit kutatóhelyek s zámára fizetnek ki K+F tevékenységük ellenértékeként. Az adó bevezetésekor a kormányzat azt is vállalta, hogy a vállalkozások befizetéseit kiegészíti ugyanakkora összeggel, és az így befolyt összegből a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal keretében pá lyázatokat ír ki; zárójelben jegyzem meg, hogy ezek a kiegészítések mindig elmaradtak a kormányzat részéről. Az innovációs adó szemmel láthatóan beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a vállalatok innovációs tevékenysége ugrásszerűen nőtt, amit jól m utat az is, hogy az adófajtából egyre kevesebb folyik be a kezelő alapba. Amennyiben a két adófajtát összevonják, és a tervezet, amit a Pénzügyminisztérium honlapján látunk, ezt tükrözi, nem marad meg a jelenlegi leírási lehetőség, és ez a közvetlen kapcso lat, amely a szakképzési hozzájárulás tekintetében megvolt a vállalatok és a szakképző iskolák, szakképző intézmények között, illetve az innovációs járulék esetében megvolt ez a közvetlen kapcsolat a magánvállalkozások, vállalatok és az egyetemek, főiskolá k, kutatóintézetek között, ez a lehetőség, ez az esély meg fog szűnni. Ugyanis a tervezet szerint ez bemegy majd egy nagy kalapba, és ebből a
