Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 28 (115. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP):
3741 tervezet, hanem az a zonos neműek partnerkapcsolatát kellő megalapozottság és társadalmi közmegegyezés nélkül kívánja rendezni. Méltatlan a téma törvényhozás elé terjesztése. Az emberi méltóság nem lehet kisstílű politikai alkudozás tárgya, a széteső koalíció megmentésének esz köze. (12.50) Nincs ugyanis magyarázat arra, hogy miért kellene kiemelni a Ptk. rendszeréből az élettársi kapcsolatot, miért nem az új polgári törvénykönyvet egységesen tárgyaljuk. Kétségtelen tény, hogy vannak olyan kérdések, jogviszonyok, amelyek megoldo ttsága nem elégséges, ezekben a kérdésekben azonban törekedni szükséges a társadalmi közmegegyezésre. Határozottan valljuk, hogy minden ember egyenlő méltóságát szolgáló megoldás lehet csak a társadalmi béke alapja, de elutasítjuk a tervezetet, annak mind az alkotmány betűjét, mind szellemét sértő volta miatt. Először: az alkotmány 15. §a védi a házasság és a család intézményét. Ez a védelem az állam számára kötelezettségekkel jár. Másodszor: a 14/1995ös Abhatározat irányt mutatott, hogy az együtt élő sz emélyek nemüktől függetlenül milyen elvek alapján tarthatnak igényt jogi elismerésre. Ennek a kívánalomnak tett eleget a Ptk.módosítás az élettársi kapcsolat terén. Harmadszor: a polgári törvénykönyv rendszeréből kilépve tartalmilag a családjogi törvény r endelkezéseinek átvitele nem felel meg azoknak az alkotmányos elveknek, amelyeket korábban az Alkotmánybíróság lefektetett. Elutasítjuk továbbá a tervezetet annak kidolgozottsága, illetőleg ki nem dolgozottsága, ellentmondásai és a megoldá si javaslatok színvonala okán is. Nincs megalapozott alkotmányos érv arra, hogy a törvényhozás a jogkövetkezmények tekintetében különbséget tegyen bejegyzett és be nem jegyzett élettársi kapcsolat között. Nincs megalapozott alkotmányos érv arra, hogy a ház asság védendő értékét megkerülve a családjogi törvény alkalmazását rendeli olyan esetekben, amikor ennek feltételei nem állnak fenn. Ez a megoldás nem felel meg a jogbiztonsági követelménynek. A családjogi törvény érvénytelennek nyilvánítja a házasságot, a melyet fennálló házasság alatt kötnek. Kérdem: milyen választ ad a jogalkotó arra a kérdésre, hogy a házassági kötelék felbontása nélkül lehet bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban lehet másik bejegyzett élettá rsi kapcsolatot létesíteni? Mi az oka, hogy a házasság esetén az ilyen magatartás pönalizált cselekedet, míg az élettársi kapcsolat esetén nem? Számtalan hasonló példát lehetne sorolni. Így a törvény nem a kapcsolatok biztonságát, rendezettségét szolgálja, hanem kaotikus állapotot teremt. Semmiféle alkotmányos érv nem indokolja, hogy különbséget tegyenek az élettársi kapcsolat közös megegyezésű felbontása és a házasság felbontása között úgy, hogy érthetetlen módon az utóbbi felbontása több nehézségbe ütközi k. De az alkotmány rendelkezéseivel nem áll összhangban, hogy igazságszolgáltatási kérdéseket ne kizárólag a bíróság rendezzen. Tisztelt Ház! Simone Weil írja: “A látszat tökéletesen reális mint látszat; de minden egyéb vonatkozásban tévedés.” Az, hogy a t örvény az élettársi kapcsolatot szabályozza, csak látszat, valójában sanda politikai szándékok által vezéreltetve, az alkotmánybírósági határozatot megkerülve az azonos neműek együttélését szabályozó tervezet. Ezért már kiindulópontjában is tévedés, átgond olatlan, kidolgozatlan, és a kérdés, miután az emberi méltóságot érinti, ennél többet érdemel. Tisztelt Ház! Engedtessék meg, hogy itt egy pillanatra megálljak. Az előterjesztésben hallottuk, hogy a megoldandó kérdéseket a jogbiztonság érdekében majd külön törvényben rendezik. Akkor várok adekvát választ, értelmes választ arra a kérdésre, hogy a Ptk. rendszeréből miért kellett kiemelni ezt a törvénytervezetet, miért kellett a Ház elé behozni szerda délutáni tárgyalásra, amikor tizenketten ülünk eme teremben , és miért kellett surranópályán, hogy úgy mondjam, egy ilyen nagy jelentőségű - Gusztos Pétert idézem , az évtized egyik legnagyobb jelentőségű törvényét ilyen körülmények között tárgyalni? Azt gondolom, a parlament szégyene, hogy egy ilyen komoly kérdés ről, ami az emberi kapcsolatoknak, egzisztenciáknak alapvető kérdését illeti, ilyen körülmények között kell tárgyalni. Bocsánatot kérek a feltételezésért, azt gondolom, lehetséges, hogy ez nem a véletlen műve.
