Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 28 (115. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES ILONA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3735 ELNÖK (Mandur László) : Köszönö m szépen. A kisebbségi vélemény ismertetésére most megadom a szót Ékes Ilona képviselő asszonynak, parancsoljon! ÉKES ILONA , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Az emberi jogi bizottság kisebbségi véleménye, hogy álláspontunk szerint akkor járt volna el helyesen a kormány, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a Ptk. módosításával hozza létre, hiszen az élettársi kapcsolatokra vonatkozó szabályozást jelenleg is e jogan yag tartalmazza. Az elmúlt egy évben egyébként a kormányzat képviselői maguk is ezt ígérték. Legutóbb például az emberi jogi bizottság 2007. november 6ai ülésén is. A bejegyzett élettársi kapcsolatban érintett felek között véleményünk szerint polgári jogi kötelék, nem pedig családjogi kötelék létesülhet. Mindez levezethető az alkotmányból és az Alkotmánybíróság döntéseiből, amelyek együttesen különleges védelmet biztosítanak a házasság és a család intézményének Magyarországon. Éppen ezért a törvénytervezet et a jelenlegi formájában nem tartjuk általános vitára alkalmasnak. A lázas sietséggel benyújtott törvényjavaslat ugyanis a családjogi törvényt jelöli meg háttérjogszabályként. Egyrészt kijelenti, hogy annak különféle rendelkezéseit alkalmazni kell a bejeg yzett élettársi kapcsolatra, másrészt kezdeményezi a családjogi törvény módosítását. A bejegyzett élettársi kapcsolat jelen formájában a házasság intézményéhez hasonló konstrukciót hozna létre. A törvényjavaslat 2. §ának (1) bekezdése szerint az e törvény ben nem szabályozott kérdésekben a bejegyzett élettársi kapcsolatra a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény házasságra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. Az új szabályzás a mindennapi életben nagyon határozott előnyöke t jelenthet a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők számára azzal, hogy a felek közötti köteléket nem kellene adott esetben bizonyítani, hanem erről közokirata volna a feleknek. Ugyanakkor - a házassággal szemben - sokkal egyszerűbb a kötelék megszüntetés e és az azzal együtt járó vagyonközösségmegszüntetés, amennyiben erről a felek kölcsönösen meg tudnak állapodni. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére ugyanis a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ám a kötelék akkor is megszűnik, ha az élettársak közös megegyezése alapján a közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszünteti. Aggályaink vannak, hogy a törvény indoklása hivatkozik rá, hogy a KSH adatai szerint Magyarországon az élettársi kapcsolatok aránya az öss zes család százalékához viszonyítva 2005re 12,2 százalékra emelkedett. Az 1000 lakosra jutó házasságkötések száma az 1980. évi 7,5ről 2000re 4,7re, 2006ra pedig 4,4re csökkent, és ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető. Kérdés azonban az, hogy vajon a törvényhozónak támogatnia kelle a házasság intézményének fellazítását, a hagyományos családok felbomlását, amely számos káros társadalmi folyamatot indukál, például nagymértékben hozzájárul a mentális betegségek terjedéséh ez. A WHO előrejelzése szerint ez a XXI. század egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája lesz. Mivel a bejegyzett élettársi kapcsolat jelen formájában a házasság intézményéhez hasonló konstrukciót hoz létre, amelyet az azonos neműek számára is megnyitnán ak, a törvényjavaslat alkotmányos szempontból is aggályosnak látszik. Az Alkotmánybíróság szerint a házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan a férfi és nő életközössége. Ez az életközösség tipikusan közös gyermekek születését és a csa ládban való felnevelését célozza, amellett, hogy a házastársak kölcsönös gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete. A gyermekek nemzésére és szülésére való képesség nem fogalmi eleme és nem feltétele a házasságnak, de a házasság eredeti és tipikus rendeltetéséből folyóan a házastársak különneműsége
