Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 28 (115. szám) - A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat általános vitája - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3733 Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat általános vitája annak a lezárásáig. Önök az előterjesztést T/4411. számon, az emberi jogi bizottság ajánlásá t pedig T/4411/1. számon kapták kézhez. Most megadom a szót Juhász Gábor államtitkár úrnak? (Juhász Gábor: Igen.) Akkor önnek adom meg a szót 15 perces időkeretben - mint a napirend előadójának. Parancsoljon! JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti miniszté riumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Egy, a modern társadalmakban már megoldott probléma megoldására vállalkozik a javaslat azzal, hogy létrehozza és rendezi az élettár si kapcsolat bejegyzésének lehetőségét. Az elmúlt évtizedekben Európa szinte valamennyi államában, így Magyarországon és persze más földrészeken is szembesülni kellett azzal a társadalmi ténnyel, hogy azt a házasságon alapuló családmodellt, amelyre a csalá djogi rendszer épül, egyre kevesebben választják követendő példaként. A Statisztikai Hivatal 2001. évi adataiból kitűnik, hogy Magyarországon a hetvenes évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához viszonyítva 2,1 százalék volt . A 2001. évi adatok szerint ez az arány 9,5 százalékra, 2005re 12,2 százalékra emelkedett. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma az 1980. évi 7,5 százalékról 2000re 4,7 százalékra, 2006ra pedig 4,4 százalékra csökkent, és ma már minden harmadik új kapcsolat élettársi kapcsolatnak tekinthető. Az élettársi kapcsolatok növekedése a házassági kapcsolatok rovására olyan társadalmi tendencia, amelyre a jogalkotásnak tekintettel kell lennie. Mindezek mellett megjelent az azonos neműek partnerkapcsolatának jogi rendezettsége iránti igény is. Eredetileg a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozására a 2010ben hatályba lépő új polgári törvénykönyv keretében került volna sor, de az élettársak jogi helyzetének rendezése sürgetőbb és fontosabb, mint hogy ezzel meg lehetne várni egy ilyen nagy terjedelmű kodifikációs munka végét. Az új kódex előkészítése során az érintett civil szervezetek bevonásával széles körű társadalmi vita zajlott le az új jogintézmény bevezetésével kapcsolatban, amelynek keretében érkezet t számos észrevételt a javaslatban szabályozott új jogintézményre vonatkozó rendelkezések megfogalmazásánál is figyelembe vettünk. A továbbiakban a javaslat leglényegesebb rendelkezéseinek az ismertetésére szorítkozom. Az új jogintézmény lehetővé teszi, ho gy minden nagykorú személy élettársi kapcsolata nyilvántartására tarthasson igényt. A bejegyzett élettársi kapcsolatra mögöttesen a házasságról, a családról és a gyámságról szóló ’52. évi IV. törvény rendelkezései alkalmazandók. Ezzel a javaslat a bejegyze tt élettársi kapcsolatot családjogi jogintézményként ismeri el. Ennek megfelelően a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassághoz hasonlóan anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre azzal, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot csak 18. életévét betöltött személy létesíthet. A jogintézmény a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. A regisztrálás a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között is vagyonközösséget keletkeztet, de természetesen az élettársak is megállapodhatna k ettől eltérően. Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bejegyzett élettársak lakáshasználatának rendezésére és az élettársak egymással szemben fennálló tartási kötelezettségére a házasságra vonatkozó szabályok irányadók. A bejegyzett élettársi kapcso lat megszüntetésére a házasság felbontására irányuló szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a javaslat a felek közös megegyezése esetén és kiskorútartásra jogosult gyermek hiányában a bírósági eljárásnál rugalmasabb és gyorsabb közjegyzői eljárásban is le hetőséget ad a megszüntetésre. A javaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös örökbefogadását. A bejegyzett élettársak együttesen nem fogadhatnak örökbe, és arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének a gyermekét a másik örökbe fogadja. Azoknak az országoknak a többségében, ahol a bejegyzett élettársi kapcsolat jogilag szabályozott, sincsen teljes körű lehetőség a regisztrált partnerek számára gyermek közös örökbefogadására.
