Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
3246 amiről az államtitkár úr a bevezetőjében beszélt. Ezért a bizottsági ülésen is többször elmondtuk a kormánypárti oldalról, hogy további érdemi egyeztetés szükséges , mert a lehető legnagyobb kockázat, ami bekövetkezhet két egymás után tárgyalt törvénynél, hogy az első, előbb tárgyalt törvényt elfogadjuk, a parlament, kétharmaddal, a mostanit meg nem. Erre tekintettel kell lenni, és a bizottsági ülésen is jeleztük, ké rtük a kormányt többségi véleményként is, hogy olyan egyeztetést folytassunk le, amely megteremti az esélyét, hogy a bizottságban nemmel szavazók eljuthassanak oda, hogy a törvényt megszavazzák. (19.50) Ezért szeretném jelezni, hogy a többség tá mogatta, de határozott ellenvélemény fogalmazódott meg a vita során a kisebbség részéről, és erre a későbbiek során tekintettel kell lenni, ha nem akarunk nagyobb kárt okozni, mint ha nincs törvény. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, hogy a bizottság kisebbségi véleményét kívánjae valaki ismertetni. (Nincs jelentkező.) Nem. Megadom a szót Tóth András képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. TÓTH ANDRÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Elnök Úr! K öszönöm a szót. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az alkotmányügyi bizottság ülésén a vita alapján egyértelműbb döntésről tudok tájékoztatást adni. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság hétfői ülésén a testület túlnyomó többsége alkalmasnak ta rtotta ezen benyújtott törvényjavaslatot az általános vitára. Ezt a döntést három elemmel indokoltuk. Egyrészt valóban időszerű és szükséges ennek a törvénynek az elfogadása, hiszen az államtitkár úr expozéjában elmondottak egyértelműen jelzik, hogy 2008. január 1jét követően új jogi helyzet áll fenn. Ha az Országgyűlés ezt a törvényt nem hozza meg, akkor ez az eszközrendszer egy rossz forgatókönyv végrehajtása esetén kieshet a bűnüldöző szervek eszköztárából, és nyilván azt nem kell ecsetelni, hogy egy il yen helyzet milyen hatással lenne erre a munkára. Számos bűncselekmény felderítése vonatkozásában azt gondolnám, hogy ezeknek a szerveknek a munkája akár le is bénulhatna. A másik: az a megoldás, amelyet az igazságügyi és rendészeti tárca benyújtott, üdvöz lendő, hiszen valóban négy elkülönült, különböző időpontban és különböző felfogással készített törvénnyel szemben egy egységes szemléletű, egységes fogalmi apparátussal, eljárási renddel operáló törvényjavaslat került benyújtásra. Azt gondolom, hogy ez az eszközhasználat biztonságát is javítja, és nem utolsósorban azt a törvényi garanciát is erősíti, ami egy ilyen, az állampolgárok magánéletébe beavatkozó eszköz használatának ellenőrzésekor nagyon fontos, hogy komoly és minden szempontból megbízható garanci ák legyenek. Harmadrészt azért is támogatja a bizottság ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát, mert én legalábbis úgy láttam, hogy egy évtizedes vita mintha lezárulóban lenne. Az az évtizedes vita, hogy ki az, aki a titkosszolgá lati eszköz gyakorlati alkalmazására jogosult, és mely eszközök esetében lehetséges ez. Én a törvény szövegében egyértelműen láttam, hogy most már nevesíti a jogszabály a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, amely ehhez megfelelő jogi feltételrendszerrel, meg felelő technikai apparátussal és megfelelő szakmai készségekkel rendelkezik. Tehát ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez előrelépés a korábbi szabályozásokhoz képest. Az alkotmányügyi bizottság vitájában három kérdéskör merült fel. Az egyik ez volt, amel yet én most harmadikként említettem, hogy rendben lévő, hogy megnevesíti a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, de úgy látom magam is, hogy nem minden tekintetben egzakt még ez a szabályozás, ott módosító indítvánnyal néhány kérdést érdemes elrendezni.
