Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter:
3225 Köszönöm a szót, elnök úr. Karsai Péter higgadt és nyugodt felszólalását köszönöm. De van egy része, amit helyére kell tenni, ez pedig az önkéntes haderő felállítására vonatkozó érve. Az elektrosztatikában is az a helyzet, hogy ha valahol töltéseket helyezünk el, akkor a másik oldalon annak megfelelő el lenkező előjelű töltések jönnek létre. Ezt influenciának hívják. Ez közismert tény, aki gimnáziumba járt, mindenki tanulta. Ha tehát valahol Kőországban felállítanak egy gárdát, akkor Erdőországban szintén fel fognak állítani egy gárdát. És ez, amikor egy szövetségi rendszerben van Kőország és Zöldország, akkor felesleges dologgá válik, arról nem is beszélve, hogy esetleg az utcán is randalíroznak, és más dolgot csinálnak. Gondoljuk meg azt, hogy Franciaország és Németország évszázadokon keresztül hihetetle nül gyűlölte és utálta egymást. A nemzeti ellenségkép mind a két országban a másik volt, a francia vagy a német boche, ahogy nevezték. Hihetetlen! Verdunnél másfél millió embert kaszaboltak le egymásból! Gondolják meg ezt! Ma pe dig Le Penen kívül nemigen van francia, akinek eszébe jutna, hogy egy francia gárdát állítson fel. (18.10) Amikor a francia vezérkari tisztek és a német vezérkari tisztek együtt ülnek, ismerik egymás katonai rendjét együttműködnek, együtt dolgoznak, sőt az Európai Unió alappilléreit képezik, akkor - bocsánat a szóért - elmebetegnek nyilvánítanák azt Németországban vagy a francia normális közvéleményben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , aki ilyen ötletekkel állna elő, hogy állítsu k fel a francia gárdát vagy a német gárdát. ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem. Megkérdezem Szekeres Imre miniszter urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Szeke res Imre: Igen.) Öné a szó, miniszter úr. DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter : Elnök úr, köszönöm a szót. Köszönöm a hozzászólásokat. Én csak a tényekről beszélnék, mert fontos ügyről van szó. A Magyar Köztársaság védelmi kiadásainak szintje 1,17 százal ék az idén százalékos arányban, ez jövőre is több mint 20 milliárd forintos növekményt jelent. Nem felel meg tehát a valóságnak az, hogy 1 százaléknál kevesebb, és hogy Magyarország Izland és Luxemburg szintjén lenne. Ez hazugság! Az 1,171,18 százalék ter vezett költségvetés nagyjából a NATOtagállamok felének átlaga alatt van egy picivel, megfelel Spanyolország és más nagy haderővel rendelkező államok védelmi költségvetésének. A második: az Északatlanti Szövetségben ma már nem az a kérdés, hogy egy ország mennyit költ saját védelmi kiadásaira, hanem milyen mértékben vesz részt a közös védelemből, s ebből a szempontból Magyarország maximálisan eleget tesz a szövetségesi kötelezettségeknek. De nem tesz többet. Nem felel meg a valóságnak az, hogy Magyarország nagyobb mértékben külföldi műveletekben állomásoztatna katonákat, mint ahogy ez a szövetségben indokolt és elvárható. A szövetségben arra vonatkozóan tényleg van döntés, hogy a szárazföldi haderő 40 százaléka telepíthető legyen 2010re, 2008ra pedig 8 sz ázaléka műveletekben vegyen részt. A Magyar Honvédség szárazföldi erejének 8 százaléka vesz részt külföldi műveletekben. Nem felel meg tehát a valóságnak az, hogy bármilyen módon és egyébként indokolatlanul, aránytalanul nagyobb arányban vennénk részt, hog y ezzel bármit is kompenzáljunk. A harmadik: nem felel meg a valóságnak az, hogy az ambíciószint csökkent, és hogy ezt növelni kellene. A Magyar Országgyűlés tavasszal egyhangúlag a kormány előterjesztésére úgy döntött, hogy a Magyar Köztársaság vállalja, hogy egy lövészdandár vagy zászlóalj harccsoport külföldön való műveletbe vonását 2016ra felépíti. Ez az az ambíciószint, amelyet meghatározott az Országgyűlés döntésében, s amely katonailag indokolt és teljesíthető.
