Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZABÓ LAJOS (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HALMAI GÁBORNÉ (MSZP):
2991 SZAB Ó LAJOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Önkormányzatok finanszírozása, bérfinanszírozás, működési és dologi költségek megfinanszírozása; erről is szóltam néhány szót, amikor az MSZP nevében a módosító indítványokat vezettem fel, de akkor a költségvetési hátterét mutassuk be ennek a résznek, kapcsolódva az előző hozzászólásokhoz. 2008ban hitelforrások nélkül több mint 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak az önkormányzatok, ez az előző bázisév 104,5 százaléka. Ebből 1299 milliárd a központi költségveté sből személyi jövedelemadó ágon, EUtámogatás 190 milliárd, EUtársfinanszírozás fejezeti támogatások 128 milliárd. Ez a különféle létszámcsökkentésekből adódó szintre hozásokkal együtt 102,8 százalék, ezen belül működésben 101,9, a fejlesztéseknél 105,1. Tehát itt még látszik, hogy a fejlesztés viszi el a nagyobb pénzt a növekményből, de ahogy beszéltünk a vita megkezdésekor, az OKÉTen kialakuló megegyezés alapján a céltartalékból történő átcsoportosítással az a 40 milliárd forintos várható bérnövekmény ö sszesen már 105,3 százalékra viszi fel az önkormányzatok működési költségeit is, és így a fejlesztési és a működési költségek is 5 százalékot meghaladó mértékben nőnek. A jelenleg tervezett infláció 4,5 százalék, ehhez képest minimum a szinten tartás bizto sítható. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Babák Mihály: És az ez évi infláció? Összeadódik a kettő, Lajos!) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. További kétpercesek: Halmai Gáborné, Szabó Zoltán, Bebes István, Kuzma László. Halmai Gáborné képviselő asszonyt illeti a szó. (14.00) HALMAI GÁBORNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Járvás képviselő úr által elmondottakhoz szeretnék még én is néhány adalékot hozzátenni. Egyszer arról beszélt, h ogy a kistelepülésen az iskolák megszűnése minden esetben kormányzati intézkedés következménye. Azért itt nézzünk szembe a tényekkel tisztán! Azokon a településeken, ahol összesen 121819 gyermek van, nem kizárólag a kormányzat rossz irányú intézkedése sz ükséges ahhoz, hogy ezt felülvizsgáljuk, hanem az az okos alapszemlélet, amely azt követeli meg, hogy minden gyerek egyforma eséllyel, minőségi oktatáshoz jusson. Ezért is nagyon fontos az, hogy nézzük meg, hogy amellett, ami tényszerű, hogy a közoktatásba n bizonyos területeken kevesebb forrás van, hol van pluszforrás. Említették képviselőtársaim a társadalmi megújulás és a társadalmi infrastruktúra operatív programját, emellett a regionális operatív programok azok, amelyek kimondottan a térségi integrált o ktatási központok fejlesztésére teremtenek forrásokat. De nagyon lényeges kérdés, hogy ahol egy kistelepülésen, akár az előbb említett okok miatt megüresedik, mondjuk, egy intézmény, mit lehet azzal kezdeni, hogy az közösségi célokat szolgá ljon. Van egy program, amely a következő év tavaszán indul el: az integrált közösségi szolgáltató terek kialakítása, amelyre 27 milliárd forint áll rendelkezésre a következő időszakban, és kimondottan az lenne a cél, hogy megüresedő közösségi intézményeket újból hasznos feladattal, közösségi együttlétekre alkalmas terekké alakítsanak át, ahova vissza tudnak menni a gyermekek, ahol délutáni foglalkoztatásokat lehet számukra szervezni, és esetleg még a pedagógus is, aki ott van a településen, ebbe a programba bekapcsolódhat. Ugyanígy igaz az is, hogy ahhoz a célhoz, amelyet itt többen említettek, az óvodai nevelés és alapfokú oktatás kialakításához 140 milliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztési tervekben. És egy utolsó adat, itt többen mondtuk már, hiszen a módosító indítványokról beszélünk, hogy a módosító indítványainkkal akár a művészeti oktatásban, akár az Arany János tehetséggondozásban, de kiemelten az értékelés, a mérésértékelés rendszerében és a minőségbiztosításban is forrásokat
