Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
2989 És ha ezt valaki úgy tudja értelmezni, hogy forráskivonást hajt végre az oktatási kormányzat - nominális szinten 30 milliárd forintot , akkor nem értem, hogy miért nem antagonisztikus a két kijelentés. Ezt egyszerűen nem értem. Akko r lenne prioritása valamely feladatnak, ha legalább nominális szinten maradna, nem kalkulálva még a reálértékcsökkenést, tehát még az inflációt sem. (13.50) Akkor lehetne valamiről beszélni, de pillanatnyilag nem azt látjuk, hogy az oktatási feladatok ell átása legalább nominális szinten maradna. A művészeti oktatás tekintetében - és még egy érv ehhez, bocsánat, itt feljegyeztem magamnak, hogy nem állja meg a helyét. De bizony, megállja, többek között azért is, mert például hogyha GDParányosan viszonyítjuk az OECDországok oktatási kiadásait, akkor ott is jelentős hátrányban vagyunk, a két szám 5,16 és 6,2. Ez tehát a GDParányos kiadás. Hogyha ezt megint lefordítjuk magyarról magyarra, akkor tanulónként nálunk 3433 dollárt költünk el, míg az EU19ek 7215 dollárt. Tehát bármilyen számhoz nyúlok, csökkenés tapasztalható. Egyrészt eltérés tapasztalható a hasonszőrű országokhoz képest, és csökkenés tapasztalható a korábbiakhoz képest. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Kuzma képviselő úr. Kettő percre szót kér Arató Gergely államtitkár úr. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A százalékokkal és az abszolút számokkal való matemat ikai művelet megkönnyítésére szeretném felhívni a figyelmet arra, amit nyilván képviselő úr is tud, hogy a viszonyítási alapként használt EUátlag, illetve más összefüggésekben OECDátlag - azt hiszem, képviselő úr egyébként ebből a statisztikából idézett - jóval magasabb, mint a magyarországi GDP. Természetesen az egy kezelhető vagy választható opció, hogy nem az ország teherbíró képességéhez, hanem a szándékainkhoz, vágyainkhoz igazítjuk például az oktatási kiadásokat, de ennek meglehetősen súlyos költség vetési hatásai vannak, amiről például Varga képviselőtársa hosszasan szokott nekünk előadásokat tartani. Szeretnénk a jövőben elkerülni ezeket a költségvetési hatásokat, ezért ha megengedi, képviselő úr, maradnánk a magyar GDP által teremtett keretek közöt t. Képviselő úr másik állításánál csak megerősíteni tudom azt, amit Szabó Zoltán képviselő úr elmondott, szerintem elég egyértelmű volt, de örömmel megerősítem a kormány nevében is azt, amiről ő beszélt. Volt egy világos döntés a tavalyi évben, amelyik arr ól szólt, hogy a konvergenciaprogram keretében egyensúlyba kerülnek a költségvetés ügyei. Ennek a konvergenciaprogramnak, az ebben egyébként eldöntött és ismert változásoknak a végrehajtása zajlik ebben az évben, és ez alapvető érdekünk, mert egyébként a m agyar gazdaság stabilitását veszélyeztetnénk. Ugyanakkor miniszterelnök úr arról beszélt, hogy amennyiben többletforrások szabadulnak fel, akkor ezekből a többletforrásokból kell közoktatásra minél több forrást juttatni. Szabó Zoltán képviselő úr má r említett olyan orvoslandó problémákat, ahol a vitában feltáruló források terhére már mód van kis lépések megtételére, és ahogy a költségvetés rendbehozatalából egyre több és több forrás lesz, úgy lehet ezt a forrást elosztani, és úgy lehet ebből a forrás ból egyre többet juttatni a közoktatás részére. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. További kétpercesek: Járvás István, Bókay Endre és Szabó Lajos képviselő urak. Megadom a szót Járvás István képviselő úrnak. J ÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már Szabó képviselő úr mondta, hogy több száz milliárdos vagy az ezermilliárdot is megközelítő fejlesztés várható a közoktatási
