Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
2962 hatósági feladatokat lát el. Fölajánlották a Tudományos Akadémiának. De hogyan? Úgy ajánlották föl, hogy nincs hozzá költségvetési forrás, miközben állami feladatokat kéne ellátni. Tessék mondani, melyik kutatóintézet vállal ma be egy ilyen állami feladatot - ez Tápiószele esetében 250 millió forintot jelent körülbelül évente , ha az állam a saját feladatai ellátásához nem tesz oda pénzt? Ugyanígy ajánlották föl 2006ban már az intézeteket vagy ajánlgatják most az egyetemeknek, költségvetés nélkül. De volt itt egy rendelet is, egy kormányhatározat, a 2118/2006os - ez is 2006 ám! , ami a teljes infrastruktúra fölszámolását irányozza elő. Mit mond ez? Felszámolás, ille tve annak előkészítése zajlik. Megszünteti a konzervipari kutatót; felszámolás előkészítése zajlik hat szakközépiskola esetében, Lengyel, Sopron, Jánoshalma, Kétegyháza, Villány, Budapest; privatizálja a gazdasági társasággá alakított Országos Húsipari Kut ató Intézetet a terv szerint, a gyümölcstermesztés teljes kutatóintézeti hálózatát, Érd, Cegléd, Fertőd, Újfehértó, törzsültetvényeikkel együtt, a hagyományos fajtáink törzsültetvényeivel együtt; gazdasági társasággá alakítja, majd terv szerint privatizálj a vagy esetleg az egyetemeknek fölajánlja a kormányhatározat szerint az Állami Ménesgazdaságot, a szőlészetborászat teljes szellemi infrastruktúráját, Badacsonytomaj, Kecskemét, Eger, Pécs, törzsültetvényeivel együtt természetesen, a Zöldségtermesztési Ku tató Intézetet a kormányhatározat szerint Kecskeméten a génkészleteivel együtt, a kertészeti génkészletekkel együtt - vagyis a megújulás teljes szellemi infrastruktúrájának a totális szétverését célozza meg. Most, miutá n nagyon nagy volt a fölháborodás - és ez is arra egy példa, Herbály képviselő úrral itt az előbb amiről beszéltünk, miután nagy fölháborodás keletkezett ebből , bizonyos értelemben visszavonult ettől a kormány, ettől a kormányhatározattól, de a kormány m aga ezt tervezte a szellemi infrastruktúrával. Nem sok történt, mert most már nem privatizálja, miután állami feladatokat látnak el ezek az intézmények, hanem fölajánlja az egyetemeknek, költségvetés nélkül. Nem tudják befogadni a nehéz helyzetben lévő egy etemek ezeket az intézményeket, kedves képviselőtársaim! Tessék szíves lenni az állami feladathoz állami pénzeket tenni! Másképp nem lehet átadni! Nem a Tudományos Akadémiával van bajunk, kedves Gőgös államtitkár úr, hanem azzal a helyzettel, hogy úgy dele gálnak köztestülethez állami feladatot, hogy hozzá állami költségvetési pénzt nem rendelnek. Ebből következhet az a következtetésünk, hogy nyilván egy intézetnek csak akkor érheti meg így átvenni, mondjuk, a tápiószelei intézetet, ha ahhoz egyéb spekuláció k is társulnak, kedves államtitkár úr. Úgy tett, mintha nem értené, hogy miről beszélünk, pedig interpelláltunk és kérdéseket is tettünk föl ez ügyben. Erről szól egészen pontosan, és nem a Tudományos Akadémia elleni támadásról van itt szó, hanem az önök e ljárását kifogásoljuk, amikor állami feladatokat bizonytalan körülmények közt, állami pénzek nélkül delegálnak különféle helyekre vagy próbálnak elhelyezni. A költségvetését illetően ennek a szférának, ha a 2005ös bázist vesszük, a K+F intézmények költség vetése összességében az agrárium és a vidék területén 21,1 százalékkal csökkent. A szakoktatás, szaktanácsadás költségvetése 18,8 százalékkal csökkent. A létszám 12 százalékkal csökkent ezekben az intézményekben. A kutatás támogatása: nem tudom, megtippeln ée valaki a kormányoldalon, hogy mennyi pénzt fordított agrárkutatásra a tárca maga. Megmondom: 60 millió forintot. 60 millió forint egy országban! Agrárfelsőoktatás: 30 százalékkal csökkent a finanszírozott állami helyek száma a felsőoktatásban. Mi lesz itt a szellemi infrastruktúrájával az agráriumnak és a vidéknek? Hogyan fogjuk azt a minőségi szerkezetváltást vagy a hozzáadottértéknövekedésben azt a növekedést elérni, amit miniszter úr és államtitkár úr is volt szíves itt nekünk többször jelezni? Kiv el? Hogyan? Milyen módon? Milyen bázison? Súlyosbítja a helyzetet, hogy az Akadémia agrárkutatóhálózata is átalakulóban van. A földművelési tárcánál korábban még 25 kutatóintézet volt, ma már csak 6 van, a többi már vagy az ÁPV Rt.nél, vagy ideoda ajánl gatott intézményként szerepel, költségvetés nélkül. Az Akadémiánál pedig szintén készülnek összevonni, úgynevezett nemzeti laborrá összevonni a maradékot. Ott is
