Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2940 A termelőeszközfelhasználás vonatkozásában azt tudjuk konstatálni, hogy 2006ban a beruházás volumene 14 százalékkal esett vissza az előző évekhez képest. Ennek okait elemez ve eljuthatunk oda is, hogy ez nemcsak a beruházási kedv visszaeséséből, hanem - ahogy államtitkár úr is említette expozéjában - az AVOPpályázatok befejeződéséből is adódhat és abból a tényből, hogy a gazdák készülnek az Új Magyarország vidékfejlesztési p rogramban elérhető támogatások fogadására, saját erőt gyűjtenek. Képviselőtársaim szóltak az erdő- és vadgazdálkodásról, elsősorban az erdőgazdaságon keresztül közelítve meg ezt a problémát. Szóltak az eredményekről - én ezeket is méltatni tudom , de nem szóltak arról, hogy miközben az erdőtelepítés terén eredményeket értünk el, a felhasználásban is, a fakitermelésben is azt a formát nyújtjuk, ami elfogadható, a fenntartható fejlődés szempontjából megfelelő, hisz a 7 millió köbméter fa kitermelése az évi k itermelési lehetőségnek csak közel 70 százalékát jelenti. A bizottsági megszólalók között Czerván képviselőtársam beszélt az agrárkereskedelem helyzetéről, és arról tett említést, hogy élelmiszerekből behozatalra szorulunk. Hát, ez enyhe csúsztatás, kedves képviselőtársam, mert az én olvasatomban az agrárkülkereskedelem kivitele 966 milliárd forint, a behozatalé 702 milliárd forint. Igaz, hogy a kivitel volumene 7 százalékkal, a behozatalé pedig 11 százalékkal emelkedett. Az áruk szabad áramlása okán termé szetes, hogy azok a gazdaságok, amelyek versenyképességükből eredően többet, felesleget tudnak előállítani, igyekeznek kihasználni a piac adta lehetőségeket, és élnek ezzel a lehetőséggel. Tanulnunk kell ebből, és olyan áruszerkezetet, termelési szerkezete t kell kialakítanunk éppen ezeknek a tapasztalatoknak az alapján, amelynek eredményeként növelni tudjuk élelmiszerkivitelünket, a behozatal vonatkozásában pedig felépítjük azokat a követelményeket, amelyekkel esetleg gátat szabunk azoknak az áruknak, amel yek önök szerint, de miszerintünk sem kívánatosak. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a gazdálkodás eredményességéről egy eddig nem ismertetett szempont szerint, de a szokásos elemzés alapján. A magyar agrárágazatot úgynevezett tesztüzemi rendszer alap ján évenként rendszeresen értékelik. Most nem kívánom az egész elemzést ismertetni önökkel, de mindenképpen szeretnék arról szólni, hogy a tesztüzemi vizsgálatokban 1558 egyéni gazdaság és 395 társas gazdaság szolgáltatott adatokat. Az egyéni gazdaságok es etében 86 ezer darab két EUMEnél nagyobb egyéni gazdaságot mér fel, von be valamilyen szinten az elemzésbe. Ezek az üzemek a földterület 82 százalékát művelték, illetve az összes sztenderd feletti hozzájárulásuk 74 százalékát állították elő. Az egy hektár ra vetített üzemi eredményük az elmúlt évben 60 ezer forint volt hektáronként. Ez azt jelentette, hogy a csökkenő hozamok ellenére a jövedelmüket 45 százalékkal tudták növelni. Most nézzük a társas gazdaságokat; mint mondtam, a felméréshez 395 gazdaság szo lgáltatott adatokat. Ez azt mutatja, hogy a társas gazdaságok átlagos területe 373 hektár, átlagos ökonómiai mérete 162 EUME, a foglalkoztatott létszám 13 fő volt. E gazdaságok egy hektárra jutó eredménye csak 33 ezer forint volt, igaz, ez 54 százalékkal h aladta meg az előző évit. (10.00) Nézzük akkor meg, hogy milyen év is volt a mezőgazdaság szempontjából 2006. Rendkívül ellentmondásos, az aszály és a belvíz egyaránt jelen volt, a felvásárlás és a fogyasztói árak is ellentmondásosan alakultak, az állatten yésztési kedv romlott. Javult a gazdálkodás eredményessége, beindult a termőföld vonatkozásában egy koncentráció, elkezdődött a megaméretű szakigazgatás átszervezése, amely azonban, hál' istennek, nem érintette a falugazdászi hálózatot. Nagyon komoly siker eket ért el az agrárkormányzat az élelmiszerszemét felszámolásában, mint ahogy azt képviselőtársaim szokták mondani, és ezzel mintegy bebizonyította az ágazat, hogy alkalmas az élelembiztonsági hálózat összefogására. Végül és összességében, mivel képviselő társaim részletesen ismertették az Agrárgazdasági Tanács véleményét, én azt tudom mondani, hogy mi, szocialisták elfogadjuk azt az értékelést, és azt
