Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz):
2926 Az Egészségügyi Minisztérium július óta folytat vitát az otthonszülésről, illetve az otthonszülés szabályozásáról, és döntött úgy júliusban, hogy szabályozni kívánja a kérdést. A készülő szakmai protokoll egyik legfontosabb alapelve az eg yén önrendelkezése mellett a baba és a szülő anya biztonsága. Azt gondoljuk, hogy e két, illetve három kritériumnak egyszerre kell megfelelni a jogi szabályozásnak. Olyan szabályokat tervezünk megállapítani, amelyekkel minimálisra csökkenthető az otthonszü lés kockázata. A szabályozás érinteni fogja a közreműködők szakmai végzettségét, a kórházi biztonságos háttér megszervezésének a kötelezettségét, a mentőszolgálat értesítésének a kötelezettségét, illetve szabályozni kívánjuk azt is, hogy melyek az egészség ügyi kockázatok, amelyeknél mérlegelendő, és melyek azok, amelyekben abszolút mértékben kontraindikált, tehát ellenjavallt az otthoni szülés választása. Meggyőződésünk, és mélyen egyetértek a szakmai szervezetekkel abban, hiszen ezt mutatja minden ország a data, hogy abban az esetben, amikor alacsony kockázatú nő választja az otthoni szülést, akkor semmivel nem nagyobb a komplikációk vagy szövődmények aránya, sőt, mint a kórházi szülésekben. Tehát semmivel nem hordoz nagyobb bizonytalanságot sem az anyára, s em az újszülöttre nézve az otthoni szülés választása. Nem ösztönözni kívánjuk az otthonszüléseket, nem az a célunk, hogy minden nő az otthoni szülést válassza, de célunk az, hogy azok, akik ezt választják, azt kellő biztonságban tegyék meg. Éppen ezért ter vezzük szabályozni azt is, megértve ezen nőknek a szándékát, hogy tegyük lehetővé, hogy Magyarországon - mint Európa bármely más országában - szülésznők vezethessenek le szülést ne csak otthon, kórházban is. Jelenleg azonban ehhez még nem állnak rendelkezé sre a megfelelő képzettségi elvárások. Őszintén bízom a civil szervezetek, szakmai szervezetek támogatásában ahhoz, hogy minél előbb kidolgozásra kerüljenek ezek a követelmények. Beszélnünk kell azonban a szüléssel kapcsolatban még egy dologról, és teljese n egyetértek abban képviselő úrral, hogy legalább ilyen higgadt vitát kell folytatnunk a kórházi szülésekről is. Valóban nagyon nagyok a szórások, nagyok a különbségek az egyes intézmények között. A tárcának az a célja, hogy a teljes szülés, születés témak ört sokkal szélesebb alapon vitassa meg. Beszéljünk róla, és beszéljünk a kórházakban is, hiszen fontosnak tartom, hogy valamennyi intézményben Magyarországon az otthonszülés szabályozása mellett legyen lehetőség biztonságos, de baba- és mamabarát körülmén yek között szülni a nőknek. Ehhez kérem tisztelettel a segítségüket. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kelemen András frakcióvezetőhelyettes úr, a Fideszfrakcióból. DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A tegnapi napon részt vettem az Európa Tanács emberi jogi bizottságának ülésén. Egyik témánk a szerbiai kisebbségi helyzetről készülő jelentés volt. Ez immár kiterjed nem pusztán a magyar lakosság elleni tettlegességek kivi zsgálására, amivel indult, hiszen látjuk, hogy a kérdés ma már a Vajdaság nemzetiségi összetételének újabb megváltoztatására tett folyamatos törekvések is. Nehéz a magyar érdekeket képviselni egy összeurópai szervezetben, de sajnos, néha úgy tűnik, hogy ne m nehezebb, mint idehaza. Mert mi a helyzet a déli végeken? Szerbiának ahhoz, hogy közeledhessék az Európai Unióhoz, toloncegyezményt kellett kötnie. Ennek következtében köteles visszafogadni a Rigómezőről, vagyis Koszovóból az Európa boldogabbik felébe me nekült cigányokat és szerbeket, hozzávetőleg 100150 ezer menekültet. De hová? Hát, nem oda szánja, ahonnan elmenekültek. Félreérthetetlenül a Vajdaságba, ahol már rendőri szervek összeírják a betelepülőknek átadható házakat, és ahol a tartományi képviselő ház betelepítési tervhez szavaz meg költségvetési keretet, arra a területre, ahol 1920ban 600 ezer magyar élt, és most már a háborúk és üldöztetés nyomán ennek a fele sem maradt. (8.50)
