Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 12 (108. szám) - Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TÖRÖK ZSOLT (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP):
2905 meglehetősen kvótapártiak úgy, hogy hatalmas tapasztalattal rendelkeznek a kvótákat illetően. Erre szeretném fölhívni a figyelmét, képviselő úr. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (dr. Áder János) : Török Zsolt képviselő úr következik. TÖRÖK ZSOLT (MSZP ) : Köszönöm a szót. Az ajánlás 5. és 6. pontja mellett szeretnék továbbra is érvelni, mégpedig azzal, hogy két változatban is benyújtottam ezt a módosító indítványt, az egyik szó szerinti megfogalmazásban azt tartalmazza, hogy a másik nem képviselője köves se annak figyelembevételével, hogy a jelöltek egyharmada édesanya legyen, tehát itt nevesítem is, hogy édesanya. (22.40) De hogy nehogy az legyen, hogy elérzékenyülve említjük ezt a szót, és nehogy valaki esetleg túl konzervatívan közelítsen ehhez az ügyhö z, ezért leírtam úgy is ezt a módosító indítványt, hogy nemcsak nemhez kötötten definiáljuk azt, hogy ki az, aki a családban a többletterheket vállalja magára a gyermeknevelésből például, hanem így fogalmaztam meg, lehet, hogy helytelenül: annak figyelembe vételével, hogy a jelöltek egyharmada a családi életben a gyermeknevelésből adódó többletterheket magára vállaló személy legyen. Szerintem ez egy olyan megfogalmazás, ami esetleg elfogadtathatóvá teszi azt is, hogy egy édesapa is ezen a logikán ebbe a kvót ába kerülhet abból adódóan, ha ő maga vállalja a többletterheket. Még egyszer mondom, nem a nemhez kötött diszkriminációra utalok ezekkel a módosító indítványokkal, hanem arra, hogy olyan élethelyzetbe kerül valaki, olyan a szituáció Magyarországon, a körü lmények olyanok ma Magyarországon, hogy ebből adódóan vannak hátrányai. Teszem fel a kérdést: mitől lenne hátrányos helyzetű egy, teszem azt, 30 éves, egyedülálló, jó egzisztenciával rendelkező hölgy, aki rendszeresen részt tud venni a politikában, miközbe n mondjuk, az én barátom, aki egyedül neveli a két gyermekét, nem tud részt venni a politikában, pedig érdekelné őt, de nem tud egyszerűen gyermekét egyedül nevelő édesapaként részt venni. Melyiket kell pozitívan diszkriminálni? Azt a lányt, aki egyedül él , autója, háza van, és el tud járni mindenféle politikai rendezvényre, vagy azt a fiút kelle pozitívan diszkriminálni, aki egyedül neveli a két gyermekét? Ha mindenképpen pozitív diszkriminációra van szükség, akkor inkább én azt a személyt támogatnám, aki élethelyzetéből adódóan erre rászorult, nem pedig a nemi jellegekből, külsődleges nemi jellegekből adódó diszkrimináció miatt van rászorulva erre. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Ecsődi László képviselő urat illeti a szó. ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP) : Kö szönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyar Bálint és Sándor Klára képviselőtársaim véleményére szeretnék reagálni. Egy kicsit azért furcsa nekem az önök reagálása, mert addig, míg tíz évvel ezelőtt minket kinevettek, hogy elkezdtünk foglalk ozni azzal, hogy a nők egyenjogúságát a politikában is próbáljuk érvényesíteni, ma meg már úgy nyilatkoztak itt, hogy milyen elvetemülten próbáljuk ezt megakadályozni. Ez nem teljesen szerencsés. Amire én itt félszavakban utaltam, ezekre a statisztikai ere dményekre, azért meg kellene nézni ezeknél a skandináv országoknál, hogy komolyan foglalkoztake ezeknek a dolgoknak a kérdésével, már csak azért is, mert vannak benne feszültségek. Egy szóval nem azt mondtam, hogy azért isznak, mert női képviselők vannak a parlamentben, csak bizonyos mértékig erre is visszavezették
