Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 12 (108. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
2875 Ne felejtsük el, hogy minden nyugdíjba menő, a tényleges öregségi nyugdíjba vonulók is a nyugdíjak kiszámolásának új szabályai miatt eleve 8 százalékkal kevesebb pénzt kapnak. További pénzelvonással büntetni nagy igazság talanság lenne. A 18. § (4) bekezdésében a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra javasolom azt a biztosítottat, aki az 59. életévét betöltötte, és 37 év szolgálati ideje van, illetve a 60. életévét töltötte be, és 36 év szolgálati ideje van. M ély hittel hiszem, hogy kormánypárti képviselőtársaim, hasonlóan az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságban velem együtt dolgozó és együtt szavazó kormánypárti képviselőtársainkhoz, a zárószavazáson is igennel szavaznak a magukon már segíteni nem tu dó nyugdíjba vonulók érdekében. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony. Megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, Fidesz. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönö m, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslathoz több módosító indítvány érkezett mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők részéről. Ezek szinte mindegyike vagy a nyugdíjkorhatár időpontjával, vagy pedig az e lőrehozott nyugdíjak számítási összegével, illetve a számítás módszerével áll összefüggésben. Az előttem szóló Lanczendorfer képviselő asszony arról beszélt módosító javaslatának ismertetése előtt, hogy ma, illetve a megtartott bizottsági ülésükön milyen n agyszerű érzés volt, hogy kormánypárti és ellenzéki képviselő egyaránt igennel szavazott a benyújtott módosító javaslatokra. Én ugyanezt nem tudom elmondani, a foglalkoztatási bizottság mai ülésén korántsem volt ilyen egyhangú a bizottság tagjainak a vélem énye, ezért én aggódva nézek a jövőbe, már ami a módosítókról történő szavazást, illetve a zárószavazást illeti, hogy ez a nagyszerű összhang vajon meddig marad meg. Azt már csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy miközben a bizottság szavazott a módosító ja vaslatokról, nem ismerhettük meg a kormány álláspontját, merthogy az nincs, viszont a Pénzügyminisztérium mint szakértői csapat nyilvánított véleményt, legalábbis ezt hallottuk a bizottság ülésén, hogy a Pénzügyminisztérium mint szakértő mond valamit, igen t vagy nemet a benyújtott módosító javaslatokról. Nos, az előrehozott nyugdíjkorhatárnak az időpontja az, ami az egyik legnagyobb vitát kiváltotta, valamint a számításnak a módja, illetve azok a büntetőlevonások, amelyekre sor kerülne, amennyiben ezt a tör vényjavaslatot a kormánypárti többség elfogadná. A benyújtott javaslatok közül az ajánlás 34. pontja az, ami többek között ezt a kört öleli fel. Én itt szeretném felhívni arra a kormánypárti képviselőtársaimnak a figyelmét, hogy a nők esetében véleményünk szerint egy évjárat kimaradt, mert 57ről 59re emelkedne a nyugdíjkorhatárnak az időpontja, ezért az ajánlás 3. pontja többek között ezt korrigálná, és az 58 éves nők előrehozott nyugdíjba vonulására is lehetőséget nyújtana. A férfiak esetében pedig a má r többször elismételt, elmondott nyugdíjkorhatár a 60. életévről vagy életkorról az 59. életévre csökkenne. Tudom, sokszor elmondták már a vitában szakértők is, képviselők is, hogy ma Magyarországon előrehozott nyugdíjba megy az emberek nagy többsége, mert alig van olyan munkavállaló, aki a 62. életévének a betöltését követően vonulna el nyugdíjba. Emlékezetem szerint mintha 6 százalékot említett volna Vojnik képviselő asszony, ha nem így van, akkor majd kijavít. Ez minden bizonnyal így van. De talán akkor azokat az okokat kellene feltárni, és azokra az okokra kellene valamilyen gyógyírt keresni, amelyek ezt az okot vagy okokat megszüntetnék. Magyarul, azoknak az embereknek, akik dolgozni akarnak, és vannak is olyan egészségi állapotban, és a felkészültségük ,
