Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 12 (108. szám) - Czomba Sándor (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Mi indokolja a Záhony-Mátészalka közötti vasúti személyszállítás megszüntetését?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - CZOMBA SÁNDOR (Fidesz):
2797 Czomba Sándor (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “Mi indokolja a ZáhonyMátészalka közötti vasúti személyszállítás megszüntetését?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Czomba Sándor, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: “Mi indokolja a ZáhonyMátészalka közötti vasúti személyszállítás megszüntetését?” címmel. A képviselő úré a szó. CZOMBA SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a sz ót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Miniszter Úr! Megdöbbenve olvastam nemrégiben a minisztérium honlapján a választókerületemet érintő MátészalkaZáhony közötti vasútvonalon a személyszállítás szüneteltetéséről szóló tervezetet. Hogy miért a döbbenet? Nézzük a tényeket! Vasúti teherszállításban Vásárosnamény a debreceni térség egyik legnagyobb forgalmú állomása a maga évi 220 ezer tonnás áruforgalmával, és ezt a teljesítményt közelíti Mándok is. Emiatt a teherforgalom fenntartása a vonalon a G KM szerint is indokolt. Ha ez így van, akkor nem értem, miért kell a személyforgalmat megszüntetni, hiszen az üzemeltetési költségek nagy részét kitevő pályafenntartási munkálatok a személyszállítás nélkül is jelentkeznek. A GKM adatai szerint a vonal napi átlagos utasforgalma 675 fő. Nem tudom, mikor és milyen módon végezték a felmérést, de ez a szám a tényleges forgalmat biztosan nem türközi. Valószínűleg nincsenek benne a bérletet váltó diákok, az ingyen utazó 65 éven felüliek, és azok a vasutasok, akik a térségből járnak dolgozni. A minisztérium honlapján erről a vasútvonalról közzétett felmérés szerint az utasforgalom 53 százaléka személygépkocsin, 32 százaléka autóbuszon zajlik, és csupán 2 százalék utazik vonaton. Írják ezt annak ellenére, hogy Újkené zből Vásárosnaményba átszállás nélkül csak munkanapokon lehet eljutni három járattal, Tornyospálcától kezdve pedig nincs buszjárat Vásárosnaményba. Ráadásul a statisztika szerint az utasforgalom 9 százaléka csuklós buszon történik, holott ilyen busz ezen a vonalon egyáltalán nem közlekedik. Kíváncsi lennék ezek után, hogyan mérték fel az utasforgalmat. A vonatok helyett tervezett autóbuszos közlekedéshez nincs megfelelő minőségű út Mátészalka és Záhony között. A meglévő alsóbbrendű utak biztonságos közleked ésre alig alkalmasak, télen pedig sokszor járhatatlanok. A jelenlegi buszjáratok menetideje VásárosnaményMátészalka között ma is 45 perc és 1 óra 10 perc között van, szemben a vonat 33 percével, Vásárosnamény és Záhony között pedig egyáltalán nincs közvet len buszjárat. A MátészalkaZáhony vonal a végállomások nélkül tíz állomást, illetve megállóhelyet érint, ezek közül hét helyen már ma sem dolgozik egyetlen vasutas sem. Két olyan állomás van, ahonnan esetleg létszámmegtakarítás várható 12 fős nagyságren dben, ez azonban messze nem áll arányban azzal a rombolással, amekkorát a vonatok megállítása okozna. Elképzelhető, hogy van egykét járat a vonalon, amely megszüntethető, az is tény, hogy a MÁVnak gyorsabb és tisztább vonatokat kellene közlekedtetnie, ho gy az emberek visszaszokjanak a vasútra. Az azonban semmiképpen sem támogatható, hogy az egyik legbiztonságosabb közlekedési eszközt egy térségben teljesen felszámolják. Ezeken a vonatokon nap mint nap szatmári, beregi, felsőszabolcsi emberek járnak munkáb a, iskolába, kórházba és hivatalos ügyeiket intézni. Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem tehát, milyen valós indokok alapján kívánják a MátészalkaZáhony közötti vasúti személyszállítást megszüntetni. Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraib an.)
