Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 12 (108. szám) - Dr. Bárándy Gergely és dr. Szabó Zoltán (MSZP) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “A tisztességes állampolgárok fizessék a rendzavarók által okozott kárt?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2791 Kérdezem államtitkár úrtól, hogy keletkezette a 2006 őszi és a 2007. október 22i, 23i és 26i be nem jelentett demonstrációkkal, zavargásokkal kapcsolatban annak résztvevőinek az okozott kár miatt egyetemleges anyagi felelőssége. Érvényesíthetike a zavargások miatt anyagi kárt szenvedett állampolgárok kártérítési igényüket? Folytatnake büntetőeljárást r ongálás bűncselekménye miatt a zavargásokban részt vett állampolgárok ellen? Érvényesíthete a rendőrség kártérítési igényt, illetve bejelenthete polgári jogi igényt a zavargások résztvevőivel szemben a felmerült többletköltség, a kiesett bevétel, illetve a megrongált felszerelés miatt? S ami talán a legfontosabb: kíváne a kormány lépéseket tenni annak érdekében, hogy az október végi zavargások okozta károkat az abban részt vevők és ne a jogkövető adófizetők legyenek kénytelenek megtéríteni? Várom államti tkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár urat illeti a szó. Államtitkár úr! JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti m inisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselő Úr! A jogellenes demonstrációkban részt vevők által okozott kár miatti egyetemleges anyagi felelősség vonatkozásában a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók, ahog y ön is mondta. A Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján a kártérítési felelősség többek között azokat a személyeket is terheli, akiknek büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségét jogerősen megállapították, és jogellenes magatartásukkal másnak kárt okoztak. A Ptk. 344. § (1) bekezdése értelmében ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A zavargások miatt anyagi kárt szenvedett állampolgárok akkor kö vetelhetik az okozott káruk megtérítését, ha a károkozó ismert, és neki a károkozás felróható. Ellenkező esetben a kárviselés főszabálya érvényesül, amely szerint a tulajdonos viseli a dologban bekövetkezett, másra át nem hárítható kárt. A kárigény érvénye sítésére elsősorban polgári peres eljárás keretében van lehetőség, de ezenkívül szabálysértési és büntetőeljárás során is mód van rá. A polgári törvénykönyv 339. § (1) bekezdésében foglaltak alapján bárki kártérítési igénnyel léphet fel azzal a konkrét sze méllyel szemben, akinek jogellenes magatartása kárt okozott neki. A kártérítési igény érvényesítésének általános elévülési ideje öt év azzal, hogy a bűncselekménnyel okozott kár elévülése az öt évet is meghaladhatja, a bűncselekmény büntethetőségének elévü léséig tart. A szabálysértési eljárás keretében a sértett az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését az e törvényben meghatározott feltételek mellett kérheti, nevezetesen: 1. ha a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti, ha az eljárás alá vont és a sértett a szabálysértési eljárás alatt a kártérítés összegében megállapodott; vagy 2. ha a kártérítés összege a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján aggál ytalanul megállapítható. A büntetőeljárás esetén a kártérítési igény érvényesítésére a bírósági eljárás során szintén sor kerülhet a büntetőeljárásról szóló törvény szerint. A 2006ban bekövetkezett, a rendőrséget ért károk megtérítése céljából az ORFK már tesz lépéseket. Számba veszi, hogy a jogerős büntetőjogi, illetve szabálysértési felelősséggel terhelt személyi kör kicsoda, hogy az általuk elkövetett cselekményekkel a rendőri szerveknek okozott károkat megismerje. Tekintettel arra, hogy a kártérítési i gény konkrét károkozóval szemben érvényesíthető, az ORFK a rendőrség vagyonában keletkezett károk megtérítése tekintetében a kárigényét az egyes jogellenes magatartást tanúsító személyek jogerős szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségének megállapítását követően fogja érvényesíteni. A rendőrség a lezajlott zavargások során összesen 620 főt állított elő, ebből 312 fő ellen indult büntetőeljárás túlnyomórészt hivatalos személy elleni erőszak, illetve garázdaság, 3 fő ellen pedig rongálás miatt folyik az el járás.
