Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 7 (107. szám) - Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HOCK ZOLTÁN (MDF):
2672 Ugyanakkor gondolhatjuk azt, hogy ez a törvény meglehetősen kényes helyen és kényes formában szabályozza a közti sztviselők lehetőségeit. Ezt a törvényt meglehetősen kevés alkalommal vitatta meg az öt parlamenti párt a Ház elé bekerülése előtt, talán egy alkalom volt, amelyen ott voltunk, és akkor is elmondtam - ezzel persze sokan nem értettek egyet, de még egyszer e l fogom mondani , hogy nem tartjuk alkalmasnak azt a szabályozást, hogy Magyarországon hozzávetőlegesen 345 ezer helyen fognak nyilvántartani ilyen adatokat. A törvény nem szabályozza világosan, hogy milyen körülmények között, milyen feltételek mellett és milyen lehetőségeknek kell megfelelnie, hogy ezeket a vagyonnyilatkozatokat megfelelőképpen szabályozza. Válasz fogalmazódott meg arra, hogy majd a helyi működési szabályzatban minden munkáltató rendezni fogja ezt a kérdést. Azt gondolom, egy jogállamba n ez megengedhetetlen, hogy egy ennyire fontos, a személyiségi jogokat érintő kérdés egy helyi szervezeti és működési szabályzatban kerüljön szabályozásra, és ott, annak megfelelően az ország különböző pontjain ezt elkezdjék alkalmazni. Azt gondolom, ez a jogbizonytalanságnak mindenképpen egyfajta előrevetítését jelenti. A másik nagyon fontos kérdés ebben, hogy mikor indulhat ilyen eljárás. Azt mondja a törvénytervezet, hogy alapos gyanú felmerülése esetén. Melyek ezek az alapos gyanúk? Ez szubjektív kategó ria, hogy egy névtelen bejelentés is alapos gyanút jelenthete, vagy adott esetben a munkáltatónak a konfliktusa a munkavállalóval, ez is alapos gyanút jelenthete, vagy egyáltalán ezen anyagok őrzésének a kérdése. Nagyon sok nagy hivatalban, ezeket a nyil vántartásokat nem közvetlenül a munkáltató végzi, hanem a hivatal apparátusának valamelyik része, akinek a páncélszekrényébe van zárva, aki adott esetben meg van bízva azzal, hogy ezeket az anyagokat kezelje, és teljesen képtelen, visszás helyzet alakul ki , amikor a munkáltató vagyonbevallása ott van adott esetben a munkavállalónál, és megfordítva. Tehát teljesen képtelen helyzeteket tud ez teremteni. Ugyanakkor azt gondoljuk, ha a törvénynek ténylegesen az a célja, hogy a korrupciót visszaszorítsa, amely a z országot nemcsak anyagilag, hanem lelkében is teljesen tönkreteszi, akkor azt gondolom, az élet, illetve az állami szervezet egyéb területeinek analógiái alapján levezethető az, hogy miért gondoljuk mi azt, hogy az alkotmányos garanciát akkor lehet valós ágosan megteremteni, ha ezt egy önálló alkotmányos intézmény kezelné, adott esetben az egész országban. Ebben az esetben megvalósulna az egységes államszervezettel kapcsolatos igény is. Hiszen gondoljuk végig, az állam alkotmányos működését egy alkotmányos intézmény, az Alkotmánybíróság ellenőrzi, az állam gazdálkodásának szabályszerűségét szintén egy alkotmányos intézmény, az Állami Számvevőszék ellenőrzi, az állam igazságszolgáltatáshoz fűződő akaratát is egy független szervezet, a bíróságok rendezik. Mag yarországon a korrupciót pillanatnyilag a politika igyekszik valamilyen formában kezelni, igyekszik bábáskodni felette, és egyre rosszabb és egyre képtelenebb helyzeteket teremt. Már korábbi felszólalásokban elhangzott, hogy az üvegzsebtörvény botladozik, valaki azt mondta, hogy elvérzett, mások azt mondták, hogy megbukott. A miniszter úr azt mondta, hogy mindösszességében nyolc ilyen eljárás indult az elmúlt néhány évben, 2001 óta, amióta a köztisztviselőknek ilyen vagyonbevallási kötelezettségük van. Ez n em egy nagy szám. Vélhetően ez nem tükrözi igazándiból azt, ami egyébként a közéletben zajlik, hiszen önmagában, ha nyolc ügy merült fel az elmúlt hat év alatt, akkor igazándiból érthetetlen az a hatalmas nagy lendület, hogy ezt a törvényt tovább kell szig orítani. Mert ezek szerint az a soksok tízezer köztisztviselő - nagyon helyesen , akik adott esetben közpénzzel gazdálkodnak, döntési helyzetbe kerülnek, előkészítenek, befolyásolnak bizonyos ügyeket, ezek szerint kivétel nélkül mindenki hihetetlenül tis ztességesen végzi a munkáját. Ebből a szempontból viszont érthetetlen az, hogy mi ez a nagy sietség, hiszen úgy tűnik, hogy a közszféra ilyen formában teljesen rendben van. Nem megkerülhető a kérdés, miniszter úr, már az előző törvény kapcsán utaltam arra, hogy az MDF - bár az iránnyal egyetértünk - ebben a törvényben sokkalsokkal több kivetnivalót lát már,
