Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 7 (107. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP):
2652 Külön örülök annak, hogy a mai ülés napirendjén szerepel egy ehhez sok tekintetben hasonló ellenzéki kezdeményezés is. Jó ez , mert az látszik, hogy a problémát, ami miatt a kormány ezt a kérdést az asztalra tette, az ellenzék is fontosnak tartja. Szeretném jelezni ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán is és a ma délelőtt napirendjén szereplő másik öt törvényjavaslat kapcsán is: a kormány messzemenően nyitott a Ház bármely oldaláról jövő, a szándékot a leírtaknál még jobban szolgáló javaslatok befogadására, illetve ha azok nem kormánykezdeményezésű törvényjavaslatot érintenek, azok támogatására. Ezt előrebocsátva köszönöm a Ház fi gyelmét, és kérem a kormány javaslatának támogatását. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (9.10) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságok jelezték, hogy nem kívánnak előadót állítani. Így most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek, elsőként Szép Béla képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a lehetőséget. Úgy gondolom, az átláthatóság, az ellenőrizhetőség, a tisztábbá tétel nemcsak ennek a mai kornak, a modern kornak az igénye, hanem már jóval korábban megfogalmazódtak az erre vonatkozó követelmén yek. Magyarország egyébként úttörő volt abban, hogy a képviselői összeférhetetlenség szabályozásra kerüljön, hiszen 1875ben az I. törvénycikkben, az európai gyakorlatban először formális törvény határozta meg az összeférhetetlenséget és tárgyköreit. Jó tu dni, hogy milyen hosszú munka előzte ezt meg, hiszen három évig tárgyaltak a Házban, ameddig ez a törvénycikk elfogadásra került. De a kodifikációt figyelmen kívül hagyva egyéb előzmények is voltak, hiszen már 1645től olyan szabályok fogalmazódtak meg, ho gy a képviselői mandátum megszűnése után a királytól nem fogadhattak el tisztséget a volt képviselők, vagy hogy például az ügyvédek öt évig nem válhattak országgyűlési képviselővé. A XX. század legelején, 1901ben egy újabb átfogó szabályozás született, am ely az akkori kor viszonyainak megfelelően külön szabályozta a felső- és az alsóházra vonatkozó szabályokat. Majd ezt követően viszonylag rövid időn belül három újabb szabályozás született, de 1949. augusztus 20ával - az 1949. évi XX. törvénnyel - minden addig volt összeférhetetlenségi szabály hatályon kívül került. Tudjuk, ekkortól éppen a hatalom koncentrációja, a különböző tisztségek egy, de kellően megbízható kézbe vétele volt a jellemző. Szűkre szabták ezt követően a tilalmakat, gyakorlatilag extrémne k tekinthető helyzetek kerültek megtiltásra, hogy például ügyész, bíró nem lehet országgyűlési képviselő. Tisztelt Képviselőtársaim! Most feltehetik a kérdést, hogy miért szóltam az összeférhetetlenség előzményeiről, amikor előttünk az állami vezetők javad almazásának átláthatóságához szükséges egyes törvényi módosításokat tartalmazó törvényjavaslat fekszik. Azért szóltam, mert a világban máshol - de nálunk is - az összeférhetetlenségnek sokféle célja, sokféle tartalma van. Célja így, hogy megteremtse a képv iselői függetlenséget, hogy a hatalommegosztás elvét érvényre juttassa, de az is, hogy például szankcionálja a méltatlan magatartást. De idetartozik szabályozási célként, hogy az érintettek vagyoni és jövedelmi viszonyai átláthatóvá, ellenőrizhetővé váljan ak. Ennek első törvénybe foglalása Magyarországon 1990ben, az elfogadott vagyonnyilatkozattételi kötelezettségben volt. Azt kell mondanom, hogy Magyarország nagyon gyorsan átvette a ’70es, ’80as évek nyugateurópai joggyakorlatát, és azóta is - azt kel l hogy mondjam - ez a jogi technika komoly sikert aratott, hiszen miután az országgyűlési képviselők körében kötelezővé lett téve, ezt követően nagyon
