Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2590 Szeretném visszaismételni, hogy 2002ben azt ígértük, hogy visszaadjuk a nyugdíjasoknak azt, amit önök elvettek, azt az 52 milliárd forintot; visszaadtuk 19 ezer forint/fő nagyságrendben. (Dr. Mátrai Márta: Ez már unalmas.) Azt mondtuk, hogy rendezzük az özvegyi nyugdíjat, és folyamatosan emeljük. Megtettük. Azt mondtuk, hogy bevezetjük a 13. havi nyugdíjat. Megtettük. (Dr. Mátrai Márta: A polgári kormány idejében indult.) Azt mondtuk, hogy biztosítjuk a svájci indexálás sze rint az évenkénti emelést korrekcióval. Megtesszük. Azt mondtuk, hogy bevezetjük a méltányossági nyugdíjemelést. Megtettük. Azt mondtuk, hogy korrigáljuk a nyugdíjrendszerben bekövetkezett hibákat, mert vannak bizonyos évjáratok, akiknek a nyugdíjbamenete li helyzete sokkal rosszabb, mint a többi nyugdíjasé. Megtettük, és megyünk tovább ezen a programon. Nincs szó tehát arról, hogy bármiben is megszegte volna a szavát a kormánykoalíció, sőt nyugdíjügyben minden olyan lépést megtett, amit vállalt, még áldoza tok árán is. Kérem, ne vonják kétségbe, hiszen 3 millió nyugdíjas pontosan tudja, hogy ezek a lépések az elmúlt öt esztendőben megtörténtek. Ennek számszerűsített adatai benne vannak a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatokban, ezek nyilvánosak. N em kell, hogy önök külön adatokat fabrikáljanak, ezek az adatok rendelkezésre állnak: a KSHadatok, amelyeket oly sokan szeretnek nélkülözni vagy félreértelmezni, azok félretehetők. Nézzék meg akkor a zárszámadási adatokat, és fogják látni, hogy tényszerűe n így van, ahogy én ezt most mondom. Nem kell ezeket kétségbe vonni! Ami mármost a konkrét törvényjavaslat kritikus pontjait illeti. A legtöbb vita akörül volt, hogy szabade a férfiak esetében négy évjáratnál megszüntetni azt, ami a '97es módosításkor bekerült, nevezetesen, hogy négy évjárat esetében 59 évre csökkenjen a nyugdíjbameneteli korhatár. Szeretném, ha mindenki belegondolna abba, hogy 60 év alatt a férfiak nem tudtak sem eddig nyugdíjba menni, sem nem fognak tudni 20 13tól nyugdíjba menni. Összesen négy évről beszélünk, amikor az Országgyűlés egy régi döntésével lecsökkentette egy évvel a férfiak nyugdíjbameneteli korhatárát. Tessék nekem megmondani, de tényleg, némi, pici kis felelősséggel terhelve a vállunkat: van olyan ország a világon, amely a demográfiai csúcs négy évjáratánál csökkenti a nyugdíjkorhatárt? Professzor úr, tud ilyen országot mondani a világon? Tud olyan országot mondani bárki Európában, amelyik 2007ben nyugdíjkorhatárt csökkent és nem növel? Egész Európa a nyugdíjkorhatár növekedésével foglalkozik! És mi nem azt mondjuk, hogy növeljünk, azt mondjuk, hogy ne legyen négy évjárat, ahol visszaesik 59 évre a nyugdíjkorhatár, hanem maradjon 60. Ennyi a javaslat összes lényege. Azt gondolom, hogy azért ez nem nevezhető embertelennek, nem nevezhető vállalhatatlannak, és ha végiggondoljuk, vajon az egyenlő bánásmód elvének mi felel meg: hogy a nőknél folyamatosan emelkedik a korhatár, és négy évjárat férfinél meg csökken? Ez az egyenlő bánásmód? Azt gondolom, hogy érdemes lenne ezen logika mentén is a javaslatot még egyszer végiggondolni, mert nem feltétlenül csak a napos oldalon érdemes az utcán járni. Köszönöm a kormánypárti képviselőknek, hogy nem azt az utat választották a mai vitában, hogy az összes népszerű elemet elmondják, és a népszerűtlennel, vagy amivel nehezebb kiállni, azzal nem foglalkoznak, vagy azt kritizálják. Ellenzéki képviselőtársaim ezt a könnyebb utat választották, hogy amit bátran lehet kritizálni, ami népszer ű, azzal nyugodtan kiállnak, és persze ami a nehezebb, amihez higgadt, józan gondolkodás, latolgatás szükséges, és esetleg nem biztos, hogy a legnépszerűbb lépés, de mégiscsak racionális lenne, azt pedig félretették. Úgyhogy azt gondolom, hogy érdemes lenn e ezt még egyszer e logika mentén is végiggondolni. A másik, a bonusmalus rendszer. Akinek van biztosítása, vagy találkozott már biztosítással, pontosan tudja, hogy ez együtt mozog. Ha egyszer egy rendszerben van bonus és malus, akkor nem lehet csak az eg yik felével foglalkozni, akkor a másikkal is kell. Önök azt mondják, hogy ne legyen büntetés. Ez a malus része a biztosításnak. De akkor mondják azt, hogy ne legyen bonus se! Mert
