Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - VÍGH ILONA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2587 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Most Bernáth Ildikóra nézek és államtitkár úrra, mert államtitkár úr egészen idáig nem szólt hozzá a vita során, vá rja azt, hogy a végén, amikor már senki nem tud önnel vitatkozni, feláll, és szépen kioktat mindenkit (Bernáth Ildikó: Azt szokta. - Csizmár Gábor: Meglesz a méltó büntetés.) , hogy rosszul értelmezik, nem tudják, sőt vannak olyan parlamenti képviselők, aki k úgy fogalmaznak, hogy ők azért járnak a parlamentbe, hogy lobbizzanak, annak ellenére, hogy ennek a parlamentnek van lobbitörvénye, és nem a törvényhozás munkájában vesznek részt, hanem adott esetben lobbiznak valami másért. Nagyon szomorú vagyok, hogy e z a törvény ide került a parlament elé, és nagyjából sejtem államtitkár úr válaszát; most, amikor tudvalévő az, hogy egész Európában Magyarországon, a magyar foglalkoztatottak dolgoznak a legtöbbet. Ha figyelembe vesszük azt az időszakot, ami a Ratkókorsz akra jellemző, az ott munkába állókra jellemző, akkor nagyon sok, ma nyugdíjba készülő személynél tapasztalható az, hogy 1516 évesen kezdte el a munkát, és olyan munkahelyen kezdte el a munkát, ahol 59 éves korára a totális egészségkárosodás szintjére jut ott. Nagyon sok ilyen van, főleg fizikai munka területén. Számos ilyen állampolgárt ismerek magam is, és nagyon sokan megkerestek, hogy szeretnének korai nyugdíjba menni. Azt mondtam nekik, hogy lehetőleg minél gyorsabban tegyék meg ezt, mert a kormány egy olyan lépésre szánja el magát, aminek alapján büntetni fogja a nyugdíjba készülő állampolgárokat. Volt nekünk egy módosító indítványunk, amelyet a kormánnyal szemben a parlament lesöpört, és most önök ezzel a törvénnyel visszacsempészik ugyanazt. Ráadásul a visszacsempészésnek az a legnagyobb ára, ha valaki, mondjuk, 60 éves kora előtt kívánna elmenni nyugdíjba, tehát 59 éves korában, akkor még büntetőkamattal is sújtják. Ez azt jelenti, hogy akik nyugdíjba készülnek ezek után, 20082009től fogva, azok ne számítsanak arra, és nem számíthatnak arra, hogy egyáltalán teljes értékű nyugdíjat fognak kapni. Hiszen az önök előterjesztése alapján 8 százalékkal, 3,63,8 százalékkal kevesebb nyugdíjra lesznek jogosultak. Magyarországon egyrészt a munkanélküliség mér téke is magas, ráadásul a teljes foglalkoztatásban is vannak problémák Magyarországon, hiszen messze elmaradunk attól a szinttől, ami az európai uniós átlagszint a foglalkoztatás területén. Határozottan tudom azt, hogy azok a személyek, akik ezelőtt néhány évvel nyugdíjba mentek, és alacsony volt a keresetük, és ahhoz viszonyítva lett megállapítva a nyugdíjuk, ma már ott tartanak, hogy kénytelenek valamilyen portási vagy egyéb más elfoglaltságot keresni maguknak ahhoz, hogy a gyógyszereiket ki tudják fizetn i. Van olyan személy, aki 45 ezer forintos nyugdíjjal, 36 ezer forintos gyógyszerköltséggel ahhoz, hogy ne haljon éhen, valamilyen munkát mindenképpen vállalnia kell. Az egész rendszer legnagyobb problémája az, államtitkár úr, hogy számos program elkészült , számos törvényjavaslat került ide a parlament elé, de egyik sem foglalkozik a demográfia kérdésével. Amikor ma Magyarországon a nyugdíjkérdéshez hozzányúlunk, és nem ez az első, mert jövőre úgyszintén be kívánják terjeszteni azt az előterjesztést, ami a nyugdíjkorhatár felemelésével jár majd együtt, tehát a most meghozott törvények a későbbiek folyamán még súlyosabb állapotokat fognak maguk után vonni, hiszen a tervek szerint 65 évre emelnék fel a nyugdíjkorhatárt. (13.40) Ha ez a rendszer így marad, akko r tényleg teljes egészében kikerül a 40 éves munkaviszony kérdése, és onnantól fogva még nehezebbé fog válni az állampolgárok számára a nyugdíjba menés lehetősége. Én ezt elsődlegesen ott értem, ahol tényleg nehéz fizikai munkát végeznek, adott esetben oly an körülmények között, amelyek az egészségre ártalmasak. Sőt, a rendszerváltozás óta nem történt meg az újrabesorolás abban az esetben sem, ha egészségre ártalmas tevékenységet végeznek egy munkahelyen. Ez sem történt meg. A legnagyobb probléma pedig az, h ogy ennek az országnak nincs olyan jövőképe, hogy az újratermelést - fogalmazzunk úgy - a demográfiából adódó 2050re jósolt 7,5 millióra való lélekszámcsökkenés miatt hogy fogjuk megoldani. Ha erre nem keressük meg a választ, és nincs meg
