Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
2581 nyugdíjbiztosítási járulékot is fizetni köteles. A nyugdíj mellett kiegészítő te vékenységet folytató személynek azonban egészségügyi hozzájárulás címén 16 százalék járulékfizetési kötelezettsége van. A nyugdíj mellett munkát vállaló személynek összevont az adóalapot képező jövedelme. Ez annyit jelent, hogy az adóalapba bekerül a nyugd íj összege is, bár az ugyan továbbra sem adózik, de a két jövedelem összevonása miatt a magasabb után járó adót vonják le a nyugdíjasnak a bruttó keresetéből. De ez még mindig nem minden, tisztelt Országgyűlés, hiszen a rendkívüli szigorítás megjelenik a 2 008. január 1je utáni induló nyugdíj összegének a megállapítása során is. Ez úgy történik, hogy a munkavállaló éves bruttó átlagkeresetéből először levonják a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százaléko s munkavállalói járulékot, illetve a korábbi években hatályos járulékemeléseket, majd a megmaradt összegből vonják le az általános adókedvezmények nélküli személyi jövedelemadót. Az így kapott összeget aztán inflációkövetővé teszik, és a fennmaradó összeg lesz a nyugdíjszámítás alapja. Tisztelt Országgyűlés! A magát szociálisan érzékenynek mondó kormány ezt a nyugdíjtörvényt fogadta el, ami a saját bevallása szerint is legalább 8 százalékos nyugdíjcsökkentést jelent, eredményez azok számára, akik 2008. janu ár 1je után kívánnak nyugdíjba vonulni. A nyugdíjbiztosítási szervek, valamint a pénzintézeti szakértők szakmai nyilatkozataiban megfogalmazódik ennél sokkal alacsonyabb induló nyugdíj, illetőleg egy sokkal magasabb elvonás a nyugdíjba vonulók számára. A tavalyi törvénymódosítás során, amelyet a Fidesz és a KDNP a szabad demokraták képviselőcsoportjával fogadott el, megakadályozta a kormánynak azt az indítványát, amely arról szólt, hogy az előrehozott nyugdíjba vonulókat további 9,6 százalékos nyugdíjcsök kentéssel kívánta sújtani akkor, ha 62 év alatt nyugdíjba kívántak vonulni. A zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány azt tartalmazta, hogy a nők és a férfiak egységesen 59 évesen, 40 év szolgálati idő után úgy tudjanak nyugdíjba vonulni, hogy a b üntetőszázalék ne sújtsa őket. (13.10) Ezt az indítványt a tisztelt Ház 179 igen szavazattal, 178 nem szavazat ellenében elfogadta. Most azonban a parlament asztalán lévő módosítással a kormány ennek a kedvező fordulatnak a teljes megsemmisítését irányozta elő. Ugyanis a T/4094. számon benyújtott javaslat szerint bünteti azokat, akik 62. életévük betöltése előtt mennek előrehozott öregségi nyugdíjba. Aki egy évvel korábban, tehát 61 évesen kíván nyugdíjba vonulni, annak 3,6 százalékkal tovább csökkenti az i nduló nyugdíját, aki pedig 60 évesen akar előrehozott öregségi nyugdíjba menni, annak már 8,4 százalékos csökkenéssel kell számolnia. Emlékeztetni kívánom a tisztelt Házat arra, hogy a tavalyi törvénymódosítás értelmében már eleve 8 százalékkal alacsonyabb lesz az induló nyugdíja a járulékok levonása után annak, aki 2008. január 1jével nyugdíjba megy. Összefoglalva, tisztelt Országgyűlés, elmondhatjuk, hogy közel 20 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjra számíthat az a honfitársunk, aki két évvel a 62 év es nyugdíjkorhatár előtt kíván nyugdíjba vonulni. Az előterjesztő mérhetetlen cinizmusára utal a javaslat azon szövege, amely nagylelkűen úgy rendelkezik, hogy aki 40 éves szolgálati időt szerzett, és előrehozott öregségi nyugdíjba akar menni, akkor őt a k orlátozás csak 50 százalékban sújtja. Álláspontunk szerint az előttünk levő javaslat tovább mélyíti a szociális válságot. 2008. január 1jétől a nyugdíjak legkisebb összege 27 130 forintról csak 28 500 forintra emelkedik. Hogyan tudnak megélni az idős embe rek ebből az összegből akkor, amikor a napi híradások is arról szólnak, hogy 2008. január 1jétől - sőt még ez év december végéig is - milyen hatalmas áremelkedések várhatók, ugyanakkor a benzin és egyéb energiaárak emelkedése természetesen az élelmiszerek árának növelését is maga után vonja? 2008. január 1jétől az áremelkedések tehát nemcsak 1015 százalékosak lesznek, ahogy ez a híradásokból származik, hanem ennél jóval magasabbak. A lakosság 30 százaléka tengeti a mindennapjait a szegénységi küszöb alat t, és döbbenetes, hogy az emberek egyre szélesebb csoportjait érinti meg a megélhetésért folyó küzdelem. A pénztelenség, a
