Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LENGYEL ZOLTÁN (független): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP):
2572 Amit Csákabonyi képviselőtársam mondott, az úgy helyes, közel 740 ezer embert érint ez, merthogy a 1991. január 1jén már ny ugállományba vonultakra vonatkozik, és 1996. december 31ig tart ez a nyugdíjkorrekciós program. S ennek van egy másik lába is, mert a legrosszabbul azok jártak, akik 1992. január 1. és 1995. december 31. között mentek nyugdíjba. Ők a következő évben még e gyszer kapnak ugyanilyen technikával emelést. És pontosan jók azok a statisztikai adatok, amelyeket Csákabonyi képviselőtársam elmondott, mert bizony arra lehet számítani, hogy a következő évben 2 százalékos reálpozíciójavulása lesz a nyugdíjaknak, ha a k öltségvetést abban a formában fogadja el az Országgyűlés, ahogy az beterjesztésre került. Azt gondolom, hogy ez örvendetes tény a jövőre vonatkozóan. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Korózs képviselő úr. Két percre Lengyel Zoltán képviselő urat illeti a szó. LENGYEL ZOLTÁN (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megint azzal kell kezdenem a kétpercest, hogy úgy legyen, tényleg legyen 2 százalék reálértéknövekedésük a nyugdíjaknak. Szeretnék egy pontosítást tenni, Korózs képviselő úr. Most nem nyugdíjtörvénytervezetről, hanem nyugdíjtörvényjavaslatról beszélünk. Arról volt szó néhány perccel ezelőtt itt a Házban, szükséges egy ilyen fontos kérdésnél az, hogy a kormánypártok és az ellenzék között konszenzus legyen , és együtt tegyünk valamit annak érdekében, hogy az időskori ellátás valóban ellátás, ne pedig könyöradomány legyen az idősek számára. Ehhez egyeztetésre és konszenzusra van szükség. Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, ha egyeztetésről és konszenzusr ól beszélünk, és jó számok hangzanak el itt a patkóban, akkor nem szabad elfelejtenünk, hogy nem egy törvényjavaslat vitájakor kell pontosítani a számokat, és azon vitatkozni, hogy ez helyes vagy nem helyes, hanem ezt egy előkészítő munkának kell megelőzni e. Lehet, hogy kerekasztal tárgyalta ezt a kérdést, de ha a nyugdíjasok nem úgy érzik, hogy ez nekik jó, ha az ellenzék és a kormánypártok között nincs egyetértés, és nincs konszenzus abban, hogy miként tehetjük jobbá az időskori ellátást, akkor valami nag yon nagy baj van a rendszerben. Arra kérek tisztelettel mindenkit, de legfőképpen kormánypárti képviselőtársaimat és szakpolitikusokat, hogy legyen konszenzuskészség, hallgassák meg az ellenzéki képviselők véleményét is, és valóban olyan jogszabályalkotás legyen itt a parlamentben, ami az időskori ellátást javítja, aminek következtében tényleg lesz reálértéknövekedése a nyugdíjaknak. És ne csak az 1991 után nyugdíjba mentekről ne feledkezzünk meg, de a mezőgazdasági dolgozókról, a szövetkezeti dolgozókról se, akiknek a munkaegységei fillérekkel vannak elszámolva a munkaviszonyban, és rettentő rossz helyzetben élnek ma a magyar vidéken. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Lengyel Zoltán képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokr ata Néppárt részéről Lanczendorfer Erzsébet felszólalása következik. DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az ifjúsági, szociális és családügyi bizottságban tárgyaltuk a kormány T/4094. szá mú, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló módosító törvényjavaslatát, akkor azt antiszociálisnak, emberellenesnek neveztem. Szocialista képviselőtársaim a folyosón azt mondták, hogy ez azért durva kifejezés. Valóban? Én most is azt gondolom, hogy ne m a jelző a durva, hanem a jelzett szó, a törvénymódosítás tartalma a durva. Azt is mondták szocialista képviselőtársaim, hogy itt mindenki, a kormány is jót akar. De képviselőtársaim, milyen jót akarás az, és kinek akar jót a kormány, amikor a nyugdíjtörv ény
