Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat együttes általános vitájá... - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ):
2404 elvi szinten teszem fel ezeket a kérdéseket. Tehát az alkotmányos kérdés számomra - és még egyszer mondom, nem állítok semmit, csak kérdezek, szerényen kérdezek , hogy a pártok jelöltállítási szabadsága és ez a megoldás összeegyeztethetőe. Ha van is Európában néhány ország, azoknak az alkotmányát nem ismerem olyan tüzetesen, az ottani alkotmánybírósági döntések szempontjait nem ismerem olyan alaposan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy pusztán ez alapján tudjam ezt a kérdést magyar viszonylatban, magyar vonatkozásban megválaszolni. Köszönöm a figyelmüket, és kérem, hogy az alkotmányjogi vonatkozásait is gondolják végig a kérdésnek. (Pettkó András tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Még egy név van a monitoron - most már kettő. Elsőként a kétperces felszólalásra jelentkezőnek adom meg a szót, Mécs Imre képviselő úrnak. MÉCS IMRE (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy gondolom, hogy az alkotmányjogi fejtegetések nagyon fontosak. Pettkó úrnak mondom, hogy amikor e lfogadta a kerekasztal a választási törvényt, akkor én voltam a soros elnök, és én adtam szót Salamon úrnak is. (Pettkó András: Nem tudtam.) Visszatérve, nem beszéltünk még az alkotmánymódosításról. Az alkotmánymódosítás szerint a kormány összetételénél eg yharmados női arányt kell biztosítani. Ez megint olyan dolog, hogy általában a kormányt összealakítók igyekeznek ezt teljesíteni, és teljesítik is általában, a legtöbb helyen, még itt nálunk is majdnem stimmel. De azért annyi más szempont van egy kormányal akításnál, egy országot vezető végrehajtó testületnél, hogy ezt így alkotmányban előírni, azt hiszem, hogy nem helyes, és megkötöttséget jelent. Ugyanígy, ha folytatjuk ezeket a megkötöttségeket, vajon ez a parlament és ennek a parlamentnek a kétharmados t öbbsége milyen alapon szabja meg a következő parlamenteknek, amelyek ezután fognak jönni, hogy a jelöléseknél milyen arányokat alkalmazzanak. Ez valóban nem egy liberális dolog. A “liberális” alatt most alapvetően a szabadság szeretetét értem, azt, hogy a mindenkori népképviseletnek joga van meghatározni a saját kereteit, és betölteni azt. De itt már a választások során, mielőtt felállna az a népképviseleti szerv, már egy kényszer van, és nagyon meg kell fontolni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a z időkeret leteltét.) , hogy mi ilyen kényszert alkalmazhatunke a következő parlamentek számára. (Dr. Salamon László tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Végül Sándor Klára képviselő asszonynak adom meg a szót. (19.00) DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt nem gondoltam, hogy ma is sor kerül arra, hogy hosszabb ideig szóljak hozzá két percnél, de úgy látom, hogy mégiscsak erre van szükség, hiszen az általános vitában, az első részben számos dolgot említettem már, amit most újra szeretnék, vagyis nem újra, hanem részletezve szeretnék elmondani. Az egyik ilyen: több képviselő úr hozzászólásában is előjött az, hogy a pedagógusok között, az orvosok között, illetve a bírói karban milyen magas a nők arány a, és hogy bezzeg ott senki sem javasolja - ahogy mondták helyesen , hogy kvótát kellene bevezetni. Az az elkeserítő hírem van - és ez leginkább nőként elkeserítő , hogy mindannyian tudjuk, ezek megint csak szociológiai tények, amiket mondok, hogy azok a pályák nőiesednek el, és ez szerte a világon így van, ahol nem megfelelő az adott pálya presztízse, ezzel összefüggésben nem megfelelő az adott pálya díjazása, tehát a bérek alacsonyak, és sajnos ez a helyzet az említett területeken. Az üvegplafon jelensé ge mellett van egy olyan másik jelenség, amit üvegfalnak neveznek. Egy egyrészt a szakterületi szegregációt, másrészt a szakmán belüli szegregációt jelenti. Ugyanis igaz az,
