Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - DR. KUPPER ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz):
2334 DR. KUPPER AND RÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Azt gondolom, ön az egész hozzászólásnak a lényegét nem értette meg. A bevezetőmben azzal kezdtem, hogy itt nem egyes sorokról, egyes tételekről kell beszélni, és persze én mi nden egyes sornak örülni fogok - hogyha belemegyünk a sorok vitájába , minden egyes tételnek örülni fogok, amelyet a társadalmi különbségek kiegyenlítése irányába tesz, javasol a kormány vagy az előterjesztő. Az a baj, hogy a költségvetés egésze nemhogy c sökkentené a társadalmi feszültségeket, hanem kifejezetten növeli. Nemhogy arra tesz kísérletet ez a költségvetés, hogy a szociális különbségeket megszüntesse, hanem éppen ellenkezőleg: e költségvetés nyomán azt látom, hogy az elkövetkezendő években tovább fognak növekedni azok a különbségek, amelyek már az elmúlt években is növekedtek, és amelyek az országban ezeket a súlyos társadalmi folyamatokat indították el. (13.30) Azt kell hogy mondjam, ma már a magyar típusú öngyilkosság a nemzetközi szakirodalomba n önálló fogalomként jelent meg. Ezek azok a folyamatok, amelyekről beszélek, ezen folyamatok ellen kellene valamit tenni, és ezeket a lépéseket hiányolom ebből a költségvetésből. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Cseresnyés Péter képviselő úrnak, Fidesz. CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én a költségvetést önkormányzati szempontból és ezen keresztül abból a szempontból szeretném röviden elemezni, hogy hogyan érinti az elesettek egy részét és főként a kiseb b településeken élő gyermekeket és családjaikat. Tehát nem szeretnék általánosságokban beszélni, ezért néhány olyan konkrét, meghatározott helyzetre kívánom felhívni a figyelmet, amelyre sok vita után, például a területtel foglalkozó törvények módosítása a lkalmával vagy kormányintézkedések kapcsán már számtalanszor rávilágítottunk. Véleményem szerint most, a költségvetési vita során is foglalkoznia kell a kormánynak ezen mutatkozó problémákkal, mert egyébként súlyos társadalmi következményekkel kell számoln unk. Azt kell mondani, hogy sajnos nemcsak súlyos társadalmi következményekkel kell számolni, hanem akár egyéni tragédiák is bekövetkezhetnek a kialakult és a folyamatosan mélyülő szociális válság miatt. Tehát két terület jövő évi helyzetével szeretnék fog lalkozni. Egy terület gondjaira szeretném felhívni a figyelmet, ezek a gondok vidékünkön, DélZalában, Nagykanizsa környékén napi problémaként jelentkeznek. Nagykanizsa vonzáskörzetében számtalan kistelepülés van, a 800900 fős települések már a nagyobbak közé sorolhatók. Mind a kisebb, mind a nagyobbnak mondható települési önkormányzatok a finanszírozási intézkedések hatására olyan helyzetbe kerültek, hogy iskolákat önállóan vagy kettenhárman szövetkezve sem tudnak fenntartani. A mai napon még csak öt kis ebbnagyobb településsel van közös intézményfenntartási társulási megállapodásunk, tehát ebből az öt faluból már a városba hozzák a gyerekeket iskolába, a támogatási rendszer rájuk nézve negatív hatása miatt. Természetesen tudom, hogy ez nemcsak a 2007es vagy a 2008as költségvetés bűne, hanem az eléggé el nem ítélhető vidékellenes politika kétes eredménye, amelyik hosszú évek óta bizonytalanságban tartotta a településeket, és költségvetési trükkök segítségével kényszerítette őket azon döntések meghozatalá ra, amelyek eredményeképpen az elsődleges szempont a költségvetés kapcsán a csőd elkerülése, és nem a faluban élő családok, gyerekek érdeke. Van olyan település, és ezt hangsúlyozottan kell mondanom, ahol most, a napokban, tehát október végén, november elő estéjén bizonytalan az iskola sorsa, bizonytalan az, hogy a gyerekek hova fognak iskolába járni. Még vannak tehát megmenthető iskolák, annak ellenére, hogy sokan már bezárták a saját településükön lévő iskoláikat. Még vannak tehát olyan iskolai közösségek, amelyek megmenthetők. Az a kérésem, kérésünk, hogy a kormány támogassa a költségvetésen keresztül a
