Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
2296 A nyugdíjasok veszik több mint kétharmad részben igénybe az egészségügy szolgáltatását, az az ők, akik korábban már megváltották a jogaikat, ők azok, akik a befizetéseikkel ezt a konvergenciaprogram miatt szűkített rendszert egyensúlyban tartják. Talán még egy elemmel foglalkoznék, ami a tárcát illeti. A tárca jogos kiadástöbblete kiszámítottan és beterjesztve 12 milliárdos nagyságrendű volt. Ha nem is részletezem, de ezt az Állami Számvevőszék is megalapozottnak tartotta. Ennek a költségvetési vitában csak egytizedét, nem is egész egytizedét fogadta be a Pénzügyminisztérium, azaz 1 milliárddal n övelte az egészségügyi tárca költségvetését. Aztán egy nagyon szomorú elem, ez az egészségügyi tárcához tartozó létszámleépítések hányada: 38 százalékkal csökken az országos intézmények létszáma. Ez azt jelenti, hogy a legkiemelkedőbb működési területeken - hiszen a klinikum az elméleti intézetek, az országos intézmények, az egyetemek mellett jelenti a szakma csúcsát, jelenti a kutatást, a fejlesztést, a gyógyítást , túl azon, hogy innovációra a felét költjük, mint Európában, a létszámot is leépítjük. Egy számítást végeztünk, a Pécsi Egyetemről elbocsátott 65 éves korú docensek, egyetemi tanárok és akadémikusok kapcsán van egy szcientometriai szám, ez a citáltság és a befolyási index. Talán azt is tudják képviselőtársaim, hogy Magyarország előkelő helyét, a zaz az első 15 között elfoglalt helyét éppen az élettudományok területének teljesítménye adja. Olyan mértékű a kutatók, a fejlesztők elbocsátása, hogy ezt az előkelő helyünket rövid időn belül ugyanoda fogjuk visszavetni, ahol a gazdaságunk van. Mivel általános vitáról van szó, szeretném úgy összegezni, hogy ez a költségvetés, ha a főkönyvelő nézi, akkor talán rendben van, mert a kiadási és a bevételi oldal egyensúlyban van, ha politikusként nézzük, felelős politikusként, akkor a társadalomnak, a jelenünknek, de a jövőnknek sem felel meg. A magam részéről nem értem, hogy miért kell ilyen költségvetést beterjeszteni. Azt értem, hogy hogy jutottunk ide. Azt is értem vagy tudom, hogy kik a felelősök, de még ezt a költségvetést is javítani lehet azzal, hogyha nem presztízsberuházásokra költünk, nem elfolyó csatornákon, rossz hatásfokkal felhasznált olyan pénzmozgást teszünk, mint az elmúlt időben. Rendezettebb pénzmozgással, jobb hangsúlyokkal valahol tartsuk egyensúlyban az országunkat, mert feléljük a jövőnket! A délelőtti vitában hallottunk egy új ombudsmanról. Igen, az ombudsmannak valahol ilyen szerepe is lehet, vagy egy hivatalnak, hogy végre felügyeletet gyakoroljon egy olyan kormányon, amely magában alkalmatlan az ország vezetésére. Köszönöm a fi gyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Gógl Árpád képviselő úr. Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költsé gvetési vita vége felé tartunk. Ettől függetlenül én úgy gondolom, hogy emlékeztetni kell mindannyiunkat, hogy honnan indultunk, melyek voltak a kormánynak azok a prioritásai, amelyek alapján benyújtotta ezt a költségvetést. Mindenképpen elmondhatjuk azt, hogy a kiindulópont a konvergenciaprogram volt, az a hároméves program, amelyet egy évvel ezelőtt elfogadtunk, amelynek mentén működött a költségvetés, vagy működik ebben az évben is. Ezen alapul a következő évi tervezet. Tisztelt Képviselőtársaim! Ellenzé ki oldalról sem fogalmazódott meg az elmúlt négy napban olyan észrevétel, hogy ettől az alaptól el kellene rugaszkodnunk, és valamiféle más pályára kellene állítanunk a költségvetést. Mondhatjuk azt, hogy a konvergenciaprogram alapján meghozott erőfeszítés ek első eredményei azért láthatóak, mert hiszen az a tény, hogy a hiányszámokat ebben az évben pozitív irányba már módosítania kellett a Pénzügyminisztériumnak, illetve az az igazán példátlan eset, hogy a különböző állami alapok közül például az Egészségbi ztosítási Alap hosszú
