Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
2278 Engedjék meg, hogy azt mondjam, talán nem véletlen, hogy ez a mostanában majdnem példátlan esemény egy másik, korábbi eseményhe z - a génmódosított szervezetekkel kapcsolatos parlamenti határozathoz - hasonlóan szintén zöldkérdésben: a jövő, a környezet, az élhető világunk kérdésében kerül napirendre. Ez azt is mutatja, meggyőződésem, hogy ez az ügy, a jövőnk ügye valóban túl tud e melkedni a jelen, a mindennapi viták szintjén, és amikor a közös jövőnkről döntünk, akkor erről valóban tudunk közösen gondolatokat megfogalmazni. Egyedülálló abban a vonatkozásban is ez a mai törvénytervezettárgyalás, hogy egy egyedülálló, a jogalkotás h azai történetében páratlan jogintézményt hozna létre, hiszen elsősorban nem a jelen jogi feltételeinek megvalósulását követni és ellenőrizni hivatott országgyűlési biztos intézményét állítja fel, hanem egy olyan intézményt hoz létre, amely egyedülálló módo n egy következő nemzedék vagy következő nemzedékek jogilag talán nehezen megfogalmazható jogait, érdekeit is képviselni kívánja. Új dimenzió jelenik meg tehát a jogrendünkben, ez az, amiről az öt párt közös beadványa nevében az előbb képviselőtársam is szó lt, hiszen nem kevesebbről szól ez az előterjesztés, mint hogy vannake a jövő generációinak, a jövő nemzedékeinek jogai, és hogy ez hogyan képviseltethető egy jelen jogrendszerben, hogyan kényszeríthető ki a jelen jogrendszerben egy tulajdonképpen még jog i értelemben jogosítványokkal nem rendelkező generáció érdekrendszere. Úgy kell tehát megfogalmazni ezeket a jogokat, hogy ebben megállapíthassuk, melyek a kötelezettségeink a minket követőkkel szemben. A jövő nemzedékének biztosa munkájával tehát nem egye di jogvédelmet fog döntően ellátni, hanem a következő generációk közös örökségének, azaz jogainak, érdekeinek védelmét. A jövő nemzedékek képviseletének törvényi szabályozása révén bővül az alapjogok fényében történő jogértelmezés lehetősége, és ez megint csak egy újszerű dolog: hogy az egészséges környezethez, a biológiai sokszínűséghez, az élhető világhoz való sajátos alanytalanságot felváltja a jelenben és a jövőben élők jogalanyisága. Nem a jogalanyok, hanem a jogosultak köre bővül, amikor a mindenkit m egillető alapvető értékek kerülnek a legmagasabb jogszabályi szintre. Még talán ennél is fontosabb változásnak lehet tartani azt, hogy a jogon belül újból megjelenik az igazságosság dimenziójában való értékelés lehetősége, a jogos és jogtalan egyszerűbb me gkülönböztetése mellett. Azt hiszem, ez megint csak egy kulcselem ebben az új intézményben, hiszen ez az, ami közössé teheti ezt a javaslatot. Mi az az igazság, amely - ahogyan Sólyom László annak idején fogalmazta - a jogos és jogtalan egyszerűbb megkülön böztetése mellett új dimenziót nyit? Ez az igazság az a közös cél, amely nem más, mint az alapvető értékek, köztük környezetünk megőrzése a következő generációnak. Az emberiség ökológiai lábnyoma mellett ma már nagyon sok tényező, nagyon sok elemzés mutatj a, hogy vajon tényleg megadjuke a jövő nemzedékének szabadságát a szabad élethez; a rendelkezésünkre álló véges erőforrások kimerítése, a sérülékeny biológiai sokszínűség elleni, sokszor talán nem is tudatos cselekvéseink vajon nem szűkítike a következő generációk lehetőségét, életesélyét. Erről szól ez a mai törvényjavaslat, ennek a védelméről szól. (8.5 0) Úgy látjuk, hogy ma már nem elegendőek a társadalom önszabályozási mechanizmusai, mert módunkban áll komolyan tönkretenni saját jövőnket. Éppen ezért választ kell tehát találnunk arra a kérdésre, be tudjuke építeni a jövő nemzedékek iránti erkölcsi felelősségünket a társadalmi döntéshozatalba. Nem kevesebbre, mint erre vállalkozik ma a Magyar Országgyűlés. Történelmet ír teh át a magyar parlament, és ezért talán érdemes egy pillanatra visszaemlékezni arra, hogy nem előzmény nélküli ez a történelem. Kevesen tudják, magam is csak a Jávor Benedek által szerkesztett kiadványból értesültem arról , hogy má r a rendszerváltás előtt megfogalmazódott az első javaslat a saját létfeltételeinket és utódaink létfeltételeit védő, a környezetvédelem ügyét szolgáló független
