Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2268 Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés őszi ülésszakának 18. ül ésnapja 2007. október 30án, kedden (8.01 óra - Elnök: Lezsák Sándor Jegyzők: Pettkó András és Török Zsolt) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Jó reggelt kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkán kat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 18. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Török Zsolt és Pettkó András jegyzők lesznek segítségemre. Kérem a jelenlévőket, hogy ne feledkezzenek meg csipkártyájuk használatáról. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csáky András frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről: “GMOveszély” címmel. Ö né a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim közül nyilván többen találkoztak azzal a sajtóhírrel, amely szerint az Európai Bizottság tíz esztendőre szóló e ngedélyt adott négy genetikailag módosított termény importjára és az immár 27 tagú Unió piacán történő forgalmazásra. Az érintett génmódosított termények közül három kukoricaféleség, a negyedik pedig cukorrépa. Egyiket sem termelik majd az Unió területén, azokat csak importálni és forgalmazni lehet élelmiszerekben történő felhasználáshoz vagy állati takarmányozáshoz. Magyarország eddig sikeresen állt ellen a több irányból is érkező nyomásnak, amely a génmódosított, sokak által a lényeget talán jobban kifeje ző génbabráltnak nevezett szervezetek hazai elterjesztését szorgalmazta. Szokatlanul egységes, ötpárti megegyezés tiltja a génmódosított növények hazai tömegtermesztését. A pártok, a szakmai szervezetek és a lakosság döntő többsége úgy látta, látja, hogy j óval több népegészségügyi, mezőgazdasági és környezetvédelmi megfontolás szól a GMOszervezetek kizárása, mint beengedése mellett. Érvelésüknek egyik alappillére az volt, hogy ezeknek a szervezeteknek a táplálékláncba való bekerülése és így kifejtett hatás a esetleg több generáción keresztül nem eléggé feltárt terület. Döntő bizonyítékok nincsenek sem általánosságban, sem egyes növényfajok vagy fajták esetében, nem ismerünk olyan hazai vagy európai kutatási eredményeket a most bejelentett fajtákról sem, ame lyek a feltett kérdésekre megnyugtató válaszokat adnának. Az óvatosság azonban nem árt, és a félelem nem alaptalan. Ezt jól bizonyítja a közelmúltban napvilágra került egyik eset, amely génmódosított kukorica kísérleti állatokra gyakorolt káros hatását mut atta ki. Vese- és májmérgezést szenvedtek azok a kísérleti állatok, amelyeket a Monsanto génkezelt kukoricájával etettek. A tanulmány, amely világosan kimutatta, hogy a génkezelt kukorica
