Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2140 erősebb lehetőségeket, amelyeket persze a társulási szerződésben fognak szabályozni, azért nem fogadom el, mert nem ismerem el önkéntes társulásoknak, még ha a törvény ilyennek is tekinti ezeket. Ahogy működik, erős, nyers pénzügyi kénysz erek diktálják ezeket a társulásokat, ezért nem helyeslem az ilyen típusú módosításokat. A kormány megállapítja, hogy európai uniós forrásokból elsősorban társulások fogják megvalósítani, nem adott önkormányzatok. Persze ez a kicsikre azt is jelenti, hogy a kicsik önállóan semmit nem kapnak, csak ha társulnak. Tényleg kezelni kell azokat a kérdéseket, hogy ha uniós forrásokból társulások létrehoznak fejlesztéseket, azok a fejlesztések kinek hogyan kerülnek a tulajdonába; ha ebből a társulásból valaki ki aka rna ugrani, akkor hogyan számolnak el egymással. De ezt nemcsak az önkormányzati világban kellene megtenni. Itt hívom fel az államtitkár úr figyelmét - azzal, hogy nem tudom, hogy vane gond a szabályozásban, komolyan kérem, hogy nézzenek utána , hogy fej lesztéseket úgy is meg fogunk valósítani, az egészségügy világából mondok konkrét példát, hogy az önkormányzatok mellett, mondjuk, Baranyai Megyei Önkormányzat, Pécs Városi Önkormányzat, a másik társuló fél az egyetem lesz, egy sajátos autonóm intézmény, a mely viszont állami vagyonnal gazdálkodik. Vele is társulásokat hozunk létre, ezek a kérdések akkor is felvetődnek. Ha a felsőoktatási törvény nem ezzel szinkronban teszi meg ezeket a szabályozási lépéseket, akkor ez összeütközést jelenthet az egyetem és a z önkormányzatok között. Mivel lesznek ilyen fejlesztéseink, és ezeket a kormány akarja, hogy közösen valósítsuk meg az egészségügyi integráció kapcsán, és én ezt egyébként üdvözlöm is, ezért ezeknek az átgondolása nemcsak az önkormányzatok közti együttműk ödés esetén indokolt, hanem mondjuk, egy ilyen egyetemi szereplő bevonása esetén. Ha itt vannak szabályozási kérdések, akkor ezt most tegyük meg, és ne utólag jelentsen ez számunkra gondot. Bírságok. Ahol lehet, a kormány egyrészt a bírságok lehetőségével is él, és fokozottan él, és nagyobb bírságolási lehetőséget ad a hatóságainak. (16.20) Igen, ez durván jelentkezik - ezt a szocialista vezérszónok is kiemelte - a kötelező egészségbiztosítási ellátás kapcsán, mert az eddigi 5 ezer és 100 ezer forint között i bírságolási összeg gyakorlatilag 100 ezer és 1 millió forint közé esik. Önmagában nem baj, hogy komolyabb bírságolási lehetőségek vannak. Azt viszont helyeslem, amit a törvénytervezet megfogalmaz, hogy az ilyen bírságolásból befolyó bevételek a központi költségvetés bevételei, és nem a bírságoló bevételei, mert eddig ők érdekeltté voltak téve abban, hogy ha nincsenek kellően állami forrásaik ahhoz, hogy a rendszert működtessék, akkor bírságokkal jutnak többletpénzekhez és tartják életben magukat. Ez így t isztességesebb eljárás, csak ebből jusson pénz ahhoz, hogy azt az adott hatóságot működtetni is lehessen. A hulladékgazdálkodási törvény kapcsán csak egy dolgot, mégpedig egy pozitív dolgot emelek ki: jónak tartom, hogy az önkormányzatok mozgáslehetősége a szabályozás terén megnő. Számtalan alkotmánybírósági döntés foglalkozik ilyen ügyekkel. Üdülővendégek esetében az önkormányzat eddig is tudott kedvezményeket adni, de egy olyan ingatlan esetében, amit az állandó lakó szinte soha nem használ, ezeket a kedv ezményeket kevésbé tudta megadni az önkormányzat. Kéttényezős szolgáltatási díj, ahogy fogalmaz a törvény, ezt jónak gondolom. Az önkormányzatoknak nagyobb a mozgáslehetőségük, hogy éljenek ezzel. Az atomerőműről szóló törvény: 10,5 százalékkal nő a felügy eleti díj, és a kormány úgy fogalmaz, hogy nincs itt semmi gond, ez a központi költségvetést semmilyen szinten nem terheli. Igen, de az embereket terheli, mert az, amit a Paksi Atomerőmű felügyeleti díj címén fog megfizetni az állami hatóságnak, hogy őt fe lügyelje - mert ez egy ilyen rendszer , az nyilvánvalóan beépül az áram árába. Tehát ez a díjemelés is - ugyanúgy, mint minden díjemelés - valahol a végeken lévő állampolgárokat terheli. Nyilvánvalóan nem is lehet ez másként.
