Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Európai Néppárt - Európai Demokraták): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA szociális és munkaügyi miniszter: - ELNÖK (Harrach Péter): - KATONA KÁLMÁN (MDF):
2064 Az integrációhoz m ég annyit, hogy kerékpárútprogram, “kerékpárok a gáton” című program nem jelenik meg. A kerékpárutak karbantartásáról sem látok semmit, de a kapcsolódó tárcáknál, mondjam azt, hogy a testvértárcánál, a közlekedési tárcánál sem jelenik meg olyan mértékben, mint kellene. Az energiatakarékosság, megint csak azt gondolom, hogy környezetvédelmi téma, vasút, önkormányzatok, ezekről csak beszélünk, de a költségvetésben ezeknek a nyomát nem látjuk, az integráció pedig a miniszter úr programja szerint azt jelenti, h ogy mindenhol megjelennek a környezetvédelmi szempontok. Vízkárelhárítás: 1 milliárd forint. Talán ehhez semmit nem kell hozzátennem. Azt mindenki tudja, hogy milyen kevés pénz 1 milliárd forint, és mennyi vízkárelhárítási feladatunk van. Hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás: 1 milliárd 700 millió volt tavalyelőtt, tavaly 166 millió, és nem tudom, milyen meggondolás alapján, 137 millió van a költségvetésben 2011ig betervezve. Ha csak azt veszem figyelembe, hogy az ÁPV Rt. privatizációs szerződésével kap csolatban milyen kötelezettségek vannak, akkor nem tudom, hogy milyen alapon lett ez 137 millió. Államtitkár úr figyelmét felhívom arra, hogy pár hete voltam a garéi hulladéklerakóban, és nemhogy monitoringtevékenység nem folyt, ugyanis a költségvetésben s zerepel itt valami pénz, mintha erre fizetnénk, az áramot is kikapcsolták. (10.20) Még egy kutya se őrizte a telepet. De a Budapesti Vegyiművek más telepén is hasonló a helyzet. Minden egyes ÁPV Rt.hez kötődő szerződés környezetvédelmi kötelezettségeit fe lül kellene vizsgálni, mert nagyon hasraütésszerűnek tűnik ez az egyébként szerény összeg. Úgy tűnik, hogy a felszín feletti vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményi fejlesztése befejeződött, és minden rendben van, mert a költségvetés erre nulla f orintot szán. A felszín alatti vizekről már beszélgettünk államtitkár úrral. A költségvetésben itt sincs pénz. A felszín alatti vizek pillanatnyilag 3 millió embert érintenek, ami nincs felmérve és nincs levédve. A költségvetés ezt a kérdést elkerüli, ille tve tudom, hogy uniós pénzekre nyomja, de hogy a költségvetésben ez ennyire ne legyen tétel, az nem helyes. Ilyen mértékben nem lehet a pályázatokra számítani, mert vannak halaszthatatlanul elvégzendő feladatok. Elég, ha csak Miskolc ivóvizének a védelmérő l beszélek, ami egykét milliárdból megoldható lenne. Legalább ennek meg kellene jelennie! Van egy megyei jogú városunk, ahol nincs víztisztító, a vízbázisa pedig nincs felmérve, és nincs védelem alá helyezve. Ezek olyan dolgok, amelyeket mindnyájan tudunk , a költségvetésben ezeknek látszani kellene. A bírságok alakulása; mindig érdekes, hogy lehet bírságot tervezni. A rendőrség területén viszonylag egyszerű a dolog, sokat állnak kint a traffipaxszal, és a rosszcsont vezetőket megbü ntetik. De hogy lehet tervezni az elektronikai berendezések termékdíját vagy a csatornázással kapcsolatos bírságokat? Azt megértem, hogy csökken a veszélyes hulladékok bírsága, ugyanis ha elkészül a budapesti szennyvíztisztító, akkor a bírság nyilván csökk en, de amíg ez nincs megoldva, addig fizetik a bírságot. Viszont ez jövőre még nem készül el. Vagy itt van a légszennyezési bírság. Ha városaink levegőjének a minőségét nézzük, akkor nem tűnik indokoltnak a légszennyezési bírság tervezett radikális csökken tése. A szennyvízbírság harmadára csökken a tervek szerint, a légszennyezési bírság pedig körülbelül egyharmaddal csökken, és a további években még alacsonyabb összeggel számolnak. Úgy érzem, hogy a légszennyezés területén nagyon sok a teendő. Nem tudom, h ogy milyen számítások alapján terveznek alacsonyabb összeget a bírság területén. A termékdíjak alakulásánál pedig feltűnő, hogy a gumiabroncsok utáni termékdíjnál szerény növekedéssel számolnak, 30 millió forinttal, miközben azt hiszem, senkinek nem kell m agyarázni, hogy milyen mértékben nő Magyarországon a gépkocsiforgalom, és nyilván az ehhez kapcsolódó gumifelhasználás is nő. Nem ad magyarázatot erre a költségvetés; de a kenőolajok esetében tervezett számok sem, ami szintén erősen kapcsolatban van a közú ti közlekedéssel. Az pedig nyilvánvalóan valamiféle rutin, hogy utána háromnégy évre ugyanazt az összeget írják be. De ha már 2010re beírunk egy várható termékdíjat az akkumulátorok esetében, akkor nem hiszem, hogy 2008ban és 2011ben ugyanakkora termék díjjal lehetne számolni. Nekem ez hasraütésesnek tűnik.
