Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - SIMON GÁBOR (MSZP):
2060 A társadalompolitikai és igazságossági szempontból szükséges béremelésnek az inflációs nyomáson kívül egy másik veszélye, hogy a külkereskedelmi mérleg romolni fog. Azt kellene tehát elérni, hogy a megnövekedő vásárlóerő igényét hazai termékekkel lehessen kielégíteni. Ebben az esetben a béremelés akár a GDP növekedésének egyik motorja is lehetne. Hogyan lehet ezt elérni? Az állam közvetlenül nehezen tud beavatkozni, a kereskedelem szabadságát nem volna helyes korlátozni, d e annak nincs akadálya, hogy állami támogatásban részesüljenek azok a mozgalmak és egyesületek, amelyek a hazai áruk népszerűsítését tartják céljuknak. Nagyon kevés az, amit a költségvetés ebbe az irányba, erre a területre fordít, pedig kulcskérdésről van szó, és régóta ismert, hogy a nem kormányzati szerveknek juttatott viszonylag kis összegek az adott cél elérését hatékonyan képesek segíteni. A 2008. évi költségvetés nem közelíti hazánkat az Unió fejlettebb országaihoz, nem hárítja el a ránk és unokáinkra , gyermekeinkre leselkedő veszélyeket, és nem csökkenti a konvergenciaprogram kockázatát sem. (10.00) Mit lehetne, mit kellene tenni? A már említett felnőttoktatásra több energiát és pénzt kellene fordítani. A gyermekbarát, családbarát támogatási erőket, t ámogatási összegeket fokozni kellene. A kis- és középvállalatok támogatásáról imént hallottuk Latorcai János felszólalását; a hazai termékek tudatos propagálása, a fogyasztóvédelem erősítése, hogy például a silány, külföldről érkezett áru silánysága kiderü ljön, ne pedig valami misztikus reklámok miatt drága pénzen keljen el. És akkor fel lehet tenni a kérdést, tipikus ellenzéki hozzászólást hallottunk: mindezt miből? Két dolgot szeretnék megemlíteni. Ha végigolvassa valaki az Állami Számvevőszéknek a költsé gvetés távlataival kapcsolatos elemző tanulmányát, akkor ott az adórendszernél azt látja, hogy a nyugateurópai szinthez képest a tőkejövedelmek adóztatása csak fele akkora Magyarországon, mint az EU15ök területén. Természetesen az ellenzék nem fog adóem elésben, növelésben gondolkodni, de itt mindenképpen szükség van egy átrendezésre, és itt akár többletjövedelemhez is lehetne jutni. A másik, amit különösen európai képviselőként szeretnék hangsúlyozni, hogy egy kicsit álságos azzal büszkélkedni, hogy a t íz új tagállam közül milyen jó eredményeket értünk el a rendelkezésre álló pénzek lehívásával, mert nem ez a mérce. 50 százalék körül járunk a strukturális alapoknál, 25 százalék körül a kohéziós alapnál - ez kevés. És igaz ugyan, hogy ma még egyetlen cent et nem vesztettünk el, úgy, hogy nincs esély a megszerzésére, de az elmaradás nagyon sok energiát követel, és ne felejtsük el: kétszer ad, aki gyorsan ad. Ha évekkel később jutnak be ezek a pénzek, akkor évekig húzzák el azt a fejlődést, amit, be kell láss uk, itt és most, a mai költségvetési helyzetben csak az európai pénzek maradéktalan és gyors felhasználása indíthat meg, hiszen saját forrásaink meglehetősen kevesek. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az e llenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Simon Gábor képviselő úrnak adom meg a szót. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt hozzászólásomban az előzetesen végiggondolt néhány sú lyponti elemre kitérnék, szeretnék két mondatban Surján László képviselő úr hozzászólására reagálni, és szeretném nagy tisztelettel jelezni neki, hogy a felnőttképzés kiemelt programként szerepel a kormányzati programok között. Ha esetleg a Munkaerőpiaci Alap célkitűzései közé bepillantana, akkor ott bizony több munkaerőpiaci csoport, több hátrányosnak tekinthető csoport esetében akár programszinten is megfogalmazva benne van a felnőttképzés mint egy konkrét támogatási lehetőség, nemcsak az ön által említ ett megváltozott
