Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 26 (101. szám) - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARSAI PÉTER (MDF):
1954 Én bízom abban, hogy talán a holnapi napon megtisztel bennünket a pénzügyminiszter úr is a jelenlétével, mert ez nemcsak velünk szemben - és itt mindannyiunkra gondolok - tiszteletlenség szerintem, hanem, mondjuk, az üggyel szemben is alábecsülés, hiszen mégiscsak az a törvénytervezet van most az asztalunkon, ami az adott esztendő legfontosabb törvénye, ez a költségvetési törvény. Ez minden eszten dőben a legfontosabb törvény, elvárható az, hogy ne csak az államtitkár úr - aki egyébként hősiesen helytáll, mert reggeltől éjszakáig látom itt ülni - legyen jelen, hanem az, aki ezt aláírta. Nem elegendő az, hogy bivalybőr táskában elvisszük és bemutatju k a sajtó nyilvánossága előtt, hogy milyen nagyszerűt alkottunk; ma már úgy tűnik, hogy a bivalybőr nem is a táskához kellene - pont, pont, pont. (13.10) Ami pedig a konkrét fölszólalást illeti, én a honvédelmi tárca költségvetésével szeretnék foglalkozni. Mint köztudott, vagy mint ismert önök előtt, a kiadás főösszege 319 milliárd forint, amely a 2006. évi teljesítéshez képest 7,8 százalékkal, a 2007. évi várható teljesítéshez képest 8,2 százalékkal növekszik. Ez egyébként a GDParányt tekintve 1,17 százal éknak felel meg. Én csak ezzel a problematikával szeretnék foglalkozni, hogy soke vagy kevés ez az 1,17 százalék, amelyet az ország a honvédelemre költ. Megítélésem szerint kevés. Nem azért kevés elsősorban, mert egyébként ezt NATOpartnereink is mindenfé le fórumon elmondják, fölhozzák, sőt fölróják helyenként - nem akarok itt az elmúlt esztendővel példálózni, brit árnyékhadügyminiszter miket jelentett ki , de ténykérdés, hogy ez az 1,17 százalék az európai uniós NATOtagok átlagához képest nagyon csekél y, hiszen az 1,82 százaléknyi. Hozzáteszem, a NATOtagországok sorában ezzel az aránnyal összesen három országot tudunk úgymond megelőzni, tehát megint a sereghajtók sorában vagyunk. De ez önmagában még talán viselhető is volna, hiszen azt mondta erre is a miniszterelnök úr, hogy az ország ennyire képes, kell más, fontos, egyéb területekre koncentrálnunk a pénzeket. Igen ám, csakhogy azért van itt az alkotmánynak egy 40/A. § (1) bekezdése, ami pontosan, szó szerint úgy szól, hogy a Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. Nem véletlenül hangsúlyoztam ki ezt az “és” szót, mert úgy tűnik számomra, mintha az utóbbi esztendőkben itt az “és” egy “vagy”ra cserélődne fel, vagy legalábbis az “és” és a “vagy” együtt szerepelne az alkotmány szövegében. Miért mondom ezt? Azért mondom ezt, mert teljesen világos, akik most már régebb óta követjük a honvédelem állapotát, felkészültségét, képességeit, hogy igen, megfelelő szinten a z alkotmány szellemében tulajdonképpen a mondatrész második felére vagyunk alapvetően képesek, a NATOvállalásainkat, a nemzetközi kötelezettségeinket azzal az ezervalahány, talán 1024 katonával maradéktalanul teljesítjük. Igen ám, csakhogy még egyszer mon dom, az alkotmány szövege nemcsak ezt rendeli, hanem a haza védelmére is legalább akkora hangsúlyt fektet, sőt talán nem véletlenül szerepel a megfogalmazásban is a mondatnak ez a része előtagként, és aztán jön a második feladat. Ezért tehát az 1,17 százal ék lehetséges, valóban elegendő arra, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalást ezzel az ezer fővel és a hozzá tartozó váltásokkal együtt - ez körülbelül 30003500 katonát jelent - teljesítsük. Azonban azt gondolom, hogy az a hiányzó 0,50,6 százalék, amive l legalább az európai NATOországok vagy legalább a környező országok kiadási szintjét elérnénk, pont az első feladat, azaz a haza védelmére fordítandó összegből hiányzik. Ezért javasoltam már több ízben, és most is megismételem, hogy igen, ezt az összeget a Honvédelmi Minisztériumnak alárendelt önkéntes tartalékos haderő fölállításában véljük mi megtalálni, azaz abban, amit mi annak idején a választási programunkban is e tárgyban meghirdettünk. Fontosnak és elengedhetetlennek tartjuk, hogy az alkotmány sze llemének megfelelően mind a két feladatot egyenrangúan, és nem egymást megelőzve vagy egymás kárára, de telesíteni lehessen. Így tehát, amikor majd halljuk legközelebb a kritikát, mondjuk, egy NATOparlamenti kongresszuson - mint ahogy ezt legutóbb is hall hattuk talán éppen Izlandon , hogy bizony nemcsak
