Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 11 (88. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
193 Én is a gondozási szükséglet mérésének az előírásával kezdem, azzal a kérdéssel, hogy vajon megoldhatóe jól, megnyugtató módon a gondozási szükséglet előírása. Ehhez a törvénymódosítás szakértői szervet, illetv e szakértő bizottságot ír elő, amelynek orvos, szociális munkás, szociális szakember tagja lesz majd a jövőben. Ez a bizottság kötelező erejű szakvéleményt ad majd, amit a tárca elvárásai szerint az önkormányzatnak kötelezően figyelembe kell vennie. Nagyon sok kritikát fogalmazott meg maga a szakma is, részben azokon az egyeztetéseken, amelyek megtörténtek, amelyekre utalt az államtitkár úr is. Mindjárt az első ilyen észrevétel, hogy nagyon aggályos, lehete órában mérni ezt a gondozási szükségletet, vagy v annak olyan szempontok, amelyek nem órásíthatók akkor, amikor valakinek az elhelyezéséről dönteni kell, hogy aggályos, hogy miért pont négy óra. Valamennyire önkényes, hogy miért pont négy óra van előírva, hogy ilyen módon, mondjuk, ha valakinél megállapít ják, hogy háromórányi gondozási szükséglete van, akkor nem kerülhet be bentlakásos intézménybe. A szakma nagyon sok olyan észrevételt tett, amellyel arra utaltak, hogy nem igazán életszerű egy ilyen bizottságot mindenre vonatkozóan működtetni. Én a magam r észéről egy értelmes szétválasztásnak azt tekinteném, hogy ez a bizottság működjön akkor, hogyha bentlakásos elhelyezési igényről van szó, illetve működjön akkor, hogyha valamilyen fellebbezési, panasz jellegű beadvány kerül elő. A házi segítségnyújtásnál én magam is úgy érzem, hogy egy ilyen bizottságnak a működtetése bonyolultabbá teszi a rendszert, ami, azt gondolom, nagyon életszerűen tud a jelenben is működni. Valaki kijön a kórházból, nincsen hozzátartozója, a háziorvos meg mondja, hogy neki gondozásra szüksége van, és a szociális intézmény segít, ameddig erre szüksége van. Ezek ilyen rugalmasan és életszerűen működő dolgok sok helyen, legalábbis ahol működnek. A szakértő bizottság kötelező előírása a házigondozási szükséglet megállapításánál, azt gondolom, kicsit túl bürokratikussá teszi ezt az eljárási folyamatot. Felmerült az is, hogy ez drága, költséges, hogy ezt a bizottságot nyilvánvalóan fizetni kell, a felmerülő költségeket fizetni kell. Kiszáll egy bizottság az érinte ttek lakására, és némiképp ellentmond ennek a tervezett eljárási folyamatnak a szubszidiaritás elve, hogy ott szülessen a döntés, ahol felmerülnek valóban az igények. Szerintem megoldatlan a fellebbezés is most a jelenlegi szöveg alapján, hogyha valaki elé gedetlen a szakértői bizottság döntésével; én legalábbis nem találtam a szövegben arra való utalást, hogy hova fordulhat a panaszával. Szerintem ezeket az észrevételeket némiképp akceptálta a tárca, illetve az előterjesztés készítői, amikor a 63. §hoz hoz záillesztettek egy, úgymond, rugalmassági eljárást, hogy el lehet térni a kötelező szakvélemény procedúrájától, indokolt esetben az intézményvezető dönthet úgy, hogy mondjuk, három hónapra az ellátást megítéli. Vagyis el lehet térni. Hát, kérdés, hogy nem ez lesze a fő szabály, hogy alapellátásra vonatkozóan ilyen rugalmasan az élet megoldja - de akkor minek is írjuk elő alapellátásra vonatkozóan a bizottságot? Hozzáteszem még, hogy kötelező erejű szakvéleménynek tekinti a törvényjavaslat ezt a megoldást, miközben ugyanaz a dilemma ezzel a szakvéleménnyel kapcsolatban is sajnálatos módon előállhat és elő fog állni, mint a törvény kötelezőfeladatelőírásával kapcsolatban, hogy ha az önkormányzatnak nincsen pénze arra, hogy különböző szolgáltatásokat működtes sen, akkor vélhetően ezen a területen is majd kialakul egy várólista, mint ahogy van ez a bentlakásos intézményeknél, és azzal, hogy valaki lobogtathat egy papírt, amely kötelező erejű szakvélemény, még nem biztos, hogy magához a szolgáltatáshoz is menten hozzájut. A törvény arról rendelkezik, hogy a gondozási szükséglet megállapításának különböző szempontjai egy ilyen homogén gondozási csoport kidolgozása mentén próbálja meg szövegesíteni, ez a hgcs - ez majd egy külön jogszabályban lesz részletezve , ami a térbeli, időbeli tájékozódó képességet, a helyzetnek megfelelő viselkedést, a mindennapi tevékenységet, funkciót, étkezést, öltözést s a többi, látást, hallást, szakápolási teendők igénybevételének a szükségességét, s a többi, s a többi, nagyon hosszan sorolja, hogy mi mindent vesz majd figyelembe az a bizottság, amelyik dönt.
