Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 26 (101. szám) - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÖRÖK ZSOLT jegyző: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZANYI TIBOR (MSZP):
1896 konvergenciaprogram két alapvető pilléren nyugszik. Az egyik az, amit, azt hiszem, nagyon jól láthattunk az elmúlt hónapokban, hogy szélesíteni kell az adóalapot. Tudomásul kell venni a közvéleménynek, nekünk is, politikusoknak, hogy ennek az országnak borzalmasan sok közösségi bevételre, úgymond adóbevétel re van szüksége, egyszerűen azért, mert megváltozott az ország kiadási szerkezete, egyre több és több javat fogyasztunk el közösségileg, mintsem korábban inkább egyénileg. A másik oldal, ez a fájdalmasabb rész, tisztelt Országgyűlés, a kiadások világa. Ter mészetesen könnyű azt mondani, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, de abban a pillanatban, ha rátérünk, hogy most melyik kiadást kell csökkenteni, onnantól kezdve jönnek az országban a kisebbnagyobb csoportok különböző problémái, gondjai, sőt esetenként f ájdalmai. Ugyanakkor ezen a költségvetésen, tisztelt Országgyűlés, nem lehet és nem is érdemes számon kérni azt a munkát, amit egyébként jövő tavasszal szándékozik az Országgyűlés, de legfőképpen a kormány elvégezni, ez pedig az adóreform világába vezet el minket. Mindazokat a javaslatokat, amelyek most ennek a 2008as - és még egyszer mondom: feszes, a konvergenciapályán működő - költségvetésnek az adórészeit érintik, nyugodtan fontoljuk meg, de ne érvényesítsük ezen költségvetés keretein belül, sokkal ink ább a 2009. január 1jétől ígért adóreformcsomagba próbáljuk meg beletenni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék röviden beszélni két olyan kihívásról, amelyik nagyon is érinti a költségvetésünket, két olyan veszélyforrásról, ami alapvetően meghatározhatja a jövő évi prudens kiadási teljesítményeinket. Az egyik az energia, a másik az egészségügy kérdése. Éppen a tegnapi nap híre volt, hogy az immár felszabadított, szabadpiaci ármeghatározás az elektromos áram terén milyen eredményeket hozott. Hát bizony, keresletkínálat úgy találkozott össze, hogy meglehetősen nagy mértékben, ma még egyelőre nem pontosan tudható mértékben, de mindenképpen megemeli az elektromos áram árát, amelyet elsősorban az ipari fogyasztók fognak úgymond elszenvedni. Itt, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, rendkívül sok apró további teendő van még kormányzati oldalon is, illetve általában a gazdaságszabályozás oldalán azért, hogy ki tudjuk védeni azokat a hatásokat, amelyek azáltal tolulnak elénk, hogy az energiaköl tségek, elsődlegesen az elektromos áram ára mindenféleképpen följebb megy. Ez bizony nagyon komoly versenyképességi kihívások elé állítja a magyarországi vállalatokat, elsősorban azokat, amelyek soksok villamos energiát használnak fel, mondhatnám a tömegk özlekedést, a MÁVot, a BKVt és az egyéb vezetékes közlekedési eszközöket, amelyek nem kis mértékben ki vannak téve a költségvetés támogatási lehetőségeinek. A másik kérdés az egészségügy világába vezet el minket. Ugye, hamarosan tárgyalni fogjuk az Orszá ggyűlésben azokat a törvényeket, amelyek megalapozzák az egészségügy jövő évi részletes kiadásait, és ezek sorában van egy hallatlanul komoly feladatunk, ez pedig a regionális egészségpénztárak létrehozása. Még egyszer hangsúlyozom, regionális egészségpénz tárakról van szó, tehát szolgáltatásszervező cégekről. Ezeknek a kiadása természetesen nyomva van azáltal, hogy nagyon sok egészségügyi szolgáltatást kíván a magyar lakosság igénybe venni, és az is nagyon fontos, hogy ezek a szolgáltatások nemcsak nap mint nap simán jussanak el a lakossághoz, hanem az is fontos, hogy szintén fenntartható rendszert alkossunk. Ennek a fenntarthatóságnak az érdekében rendkívüli módon figyelni kell arra, hogy ezek a cégek, egészségpénztárak stabilak tudjanak maradni, sem rövid, sem közép, sem hosszú távon nem szabad hogy veszélyeztessük semmivel a működésüket. Éppen ezért azt javaslom az Országgyűlésnek, hogy ugyan nem a költségvetés keretein belül, de annak mentén és lehetőség szerint még az idei esztendőben azokat az egészség pénztárakat, amelyek most létrejönnek, vonjuk be azon védelmi kategóriába, amivel egyébként néhány magántulajdonú céget illettünk a szeptemberi időszakban, azaz a közellátás szempontjából kiemelten fontos cégek körébe sorolni. Vagylagosan pedig azt javaslo m, hogy hasonló védelem alá vonjuk ezeket, mint azt tettük nem egy közszolgáltató energetikai vállalat tekintetében.
