Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
1868 odafigyelni, hogy ma Magyarországon hárommillió ember él a létminimum küszöbén, másfél millió ember a létminimum alatt, és az ENSZ jelentése szerint is 240270 ezer gyerek éhezik. Képviselőtársam, akkor most melyik családi kasszáról beszélünk? Az adótörvényekkel kapcso latban magam is elmondtam, hiszen akkor volt az európai ügyek bizottságának az ülése, a nemzetközi kamarák képviselői is ott voltak, és ott volt két japán kolléga is; saját maga elmondta, hogy Magyarország nem célország már, vegyük tudomásul, ma már nem cé lország. Itt több képviselőtársam beszélt a kiszámíthatóságról és a biztonságról. Ez a kolléga elmondta ott a bizottsági ülésen, hogy sajnos Magyarországon annyira sűrűn változnak az adók és az azzal kapcsolatos törvények, hogy kiszámíthatatlanná vált az o rszág. Ha így fogalmaznak, akkor nézzük meg a hazai gazdasági élet szereplőit! Itt most nem a multinacionális cégekről beszélek, amelyek a gazdasági eredmény 80 százalékát produkálják, és ebből is hét cég produkál 40 százalékot, hanem a hazai kis- és közép vállalkozások helyzetéről. A képviselőtársaim nagyon jól tudják, és Varga Mihály erre is kitért, hogy sajnos pontosan ellentétes az a folyamat a költségvetésben is, amit önök nagyon sokszor elmondanak a különböző víziók kapcsán, hogy majd ezután a hazai ki s- és középvállalkozások sokkal nagyobb támogatást fognak kapni, sokkal nagyobb életteret fognak kapni, sajnos a költségvetés jelen fázisa erre nagymértékben rácáfol. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Eörsi Mátyás a ve zérszónoki mondandójában - hasonlóképpen, mint Szabó Zoltán - vádolta a Fideszt azzal, hogy a Fidesz az adóra nemet mond, tehát adócsökkentést szeretné, a másik oldalon pedig a kiadások növelését. Eörsi Mátyás is felállt, a pulpituson saját maga egyből hár om kérdéskörben mondta, hogy igenis, na akkor innentől fogva a személyi jövedelemadónál a 36 százalékos kulcsba tartozóknál 1 700 000ről emeljük fel 1 900 000re a sávhatárt. De ugyanez tulajdonképpen az 1 százalék kérdése, valamint a gyermekszegénység el leni támogatások növelése. Tehát saját maga is egyből azzal kezdte, hogy igen, ezt mindenképpen meg kellene lépni. Kékesi képviselőtársam elmondta, hogy a konvergenciaprogram egyben Magyarország középtávú stratégiája. Hihetetlenül szomorú vagyok, ha egy kö zéptávú stratégiával kívánjuk összehasonlítani a konvergenciaprogramot, mert a konvergenciaprogram másról nem szól, hanem sajnos pont arról a folyamatról, amely az elmúlt öt évben bekövetkezett Magyarországon, hogy minden egyes mutatója Magyarországnak a l egrosszabb állapotba került. Az Európai Unión belül is, meg azt lehet mondani, hogy az európai országok között is a legrosszabb helyzetben vagyunk. Sokszor az embernek eszébe jut Horvátország esete; ezelőtt jó pár évvel ezelőtt még háború dúlt, és hova vol t képes eljutni az az ország. Ilyenkor felmerül az emberben a kérdés, hogy itt vádolunk, vádaskodunk egymással szemben, és sajnos nem vagyunk képesek meghallgatni a másikat. A régiók kérdése, tisztelt képviselőtársaim, tegye mindenki a szívére a kezét! A r égiók döntése hogyan született meg a magyar parlamentben? Az önök részéről úgy szólt: eszitek, nem eszitek, beterjesztjük, meg sem hallgatunk benneteket, az ötpárti egyeztetést nem csináljuk végig, majd csinálunk valamit, ha nem lesz ebből kétharmados törv ény, akkor majd financiális eszközökkel fogjuk kivéreztetni a megyéket. És itt jön be, amit a képviselőtársam mondott - felírtam a nevét is, Fetser képviselőtársam , hogy sajnos kötvénykibocsátásba mennek bele a megyei önkormányzatok. Tessék megnézni az Á SZ jelentését! Mit mond az ÁSZ? A hitelállomány növekedése az önkormányzatok részéről négyszeres. Tehát veszélyezteti egyáltalán az önkormányzatok működését az a hihetetlen mennyiségű hitelfelvétel és a vagyoneladás, amely az elmúlt időszakban történt. Teh át ma már ott tartanak, és a legnagyobb probléma ott van, Molnár képviselőtársam, hogy nemcsak fejlesztésre vesznek fel az önkormányzatok hitelt, hanem sajnos működésre. Ön is visszaemlékszik arra az időszakra, amikor csak likvid hitelt vehettek az önkormá nyzatok, ez azt jelenti, hogy ha beérkezett a következő hónapban vagy fél évben az önkormányzathoz az adóbevétel vagy adott esetben a normatíva, akkor az önkormányzat abból visszafizette. Ma már ott tartanak az önkormányzatok, hogy működésre vesznek fel ta rtósan hitelt, és ráadásul úgy, hogy adott esetben 2010es visszafizetési indítással. Képviselőtársaim, ez az életveszélyes, amikor úgy vesznek fel - és
